A középkori és a modern palota egymásra vetített alaprajza (rajzolta: Kuczogi Zsuzsanna) A fenti rajz a középkori és a modern palota egymásra vetített alaprajzát mutatja, amire ráírtuk az egyes udvarok ma használatos megnevezéseit (de hiányoznak róla az olyan kapcsolódó épületek, mint a Lovarda vagy a Főőrség). Látszik, hogy Zsigmond király uralkodásának végére ezen az oldalon kettős (sőt egy szakaszon hármas) erődrendszer jött létre. A felső platón állt a Királyi palota, aminek teraszát pillérekkel erősített, hosszú támfal tartotta. Alatta egy újabb, két részre osztott terasz következett, falának két végén egy-egy kerek toronnyal (a déli a Buzogány-torony, az északi a törökök által átépített Karakas pasa tornya). A török időkben ez az egész alsó udvar az Újvilág nevet kapta, és valóságos kis város nőtt ki benne, a közepén dzsámival. A teraszok és támfalak rendszere egészen az 1890-es évek elejéig megmaradt, amikor Ybl Miklós tervei szerint a palota kapott egy hatalmas bővítményt, az ún.
Az avatást 85 évvel ezelőtt, 1937. október 1-jén tartották. 81 A VII. kerületi Kazinczy utca 40–48. szám alatt, öt telek összevonásából jött létre az a terület, amelyen most 270 szobás hotel épülhet, kétszintes mélygarázzsal. A munkák részeként az utca egy szakaszát is felújítják, a telkeken jelenleg álló épületeket, így várhatóan a Táncművészeti Főiskola volt acél-üveg tömbjét és a historizáló, húsüzemként, majd szórakozóhelyként ismert 48-as számú házat is elbontják. 207 31 Az utóbbi néhány, válságokkal tarkított évhez hasonlóan az elmúlt évszázadokban is akadtak gazdasági nehézségek, melyek az építőiparon is éreztették hatásukat. Ilyen volt az 1873-as is, ami a korszak gigaberuházását, az Andrássy út kiépítését érintette nagyon érzékenyen. Szerencsére itt az építkezések már 1872-ben – tehát 150 évvel ezelőtt – elkezdődtek, és néhány bérház hamarosan meg is valósult, jó példával járva elöl a további építkezések érdekében. 108 Tüdőbaj, gümőkór, morbus hungaricus – mind egy sokáig szinte gyógyíthatatlan, és jórészt halálos betegség, a tbc nevei.
Az Oroszlános udvar nevét a négy kőoroszlánról kapta, melyek a bejáratot őrzik. A két szigorú tekintetű, a közelítőt a belépéstől elrettenteni kívánó külső, illetve a belépőnek dühösen utána bömbölő két belső oroszlán Fadrusz János szobrászművész alkotása 1902-ből. A kapun áthaladva az udvar szürke kockaburkolatában világosabb kövekből kirakott sávok mutatják a feltárt, majd visszatemetett középkori palota falmaradványainak nyomvonalát. A Budapesti Történeti Múzeum kapuját Senyei Károly Háború és Béke című allegorikus szoborcsoportja díszíti. A 4300 m² alapterületű udvart a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár épülettömbje határolja. Megközelíthető a Palota útig gépkocsival, onnan az Országos Széchényi Könyvtáron keresztül lifttel, vagy a Szent György tér felől a Hunyadi udvaron át konyatkor az udvar báli ruhát ölt, a pazar díszkivilágítás elvarázsolja a hatalmas teret, lenyűgözi az ide látogató Oroszlános udvar Budapest egyik legnagyobb, exkluzív kültéri rendezvényhelyszíne, amely méreteinek köszönhetően tökéletes környezetet biztosít 3000-4000 fős fesztiválok, koncertek, nagyszabású fogadások, bálok, vásárok megrendezésére.
Ez az álom önmagában is elég lett volna. Ha annak idején valaki akárcsak fölveti annak gondolatát, hogy vajon ez a cél reális lehet-e, bizony félve mertünk volna határozott igennel felelni. Boldog vagyok, hogy az operett műfaja az elmúlt években végre elnyerte azt a megbecsülést, amelyre érdemes: milliók szeretik, és még többen tisztelik idehaza is ezt a csodálatos műfajt. Megtiszteltetés, hogy ebben a munkában részt vehettem, és részt vehetek ma is. Köszöntsük együtt az operett műfaját, a nagy operettzeneszerzőinket, az operett művészeit, az operett műfajáért a háttérben dolgozókat, a Budavári Palotakoncertet és az operett közönségét! Hálás vagyok, hogy ennek a nagy és szeretettel teli közösségnek tagja lehetek. Éljen az Operett, éljen a Budavári Palotakoncert! " Pindroch Ferenc, a Palotakoncert producereként a Palotakoncertet, mint ajándékot értelmezi: "Tizedszer! 2013 óta minden évben találkozunk Budapesten, a királyi várban, az Oroszlános udvarban, hogy együtt ünnepeljünk. Ünnepeljük a nyarat, a csodálatos fővárost, ezeréves államunkat, különleges nyelvünket, egyedülálló zenei kultúránkat.
krisztinavárosi szárnyat, ami nem fért el a természetes platón, hanem egy sokemeletes, óriási alépítménnyel kiült egészen a Várhegy lábáig. A nyugati falszorost ez kettévágta, és két oldalán két kisebb udvar maradt meg belőle, a déli máig az Újvilág nevet viseli, az északit Csikós-udvarnak nevezték el Vastagh György híres Csikós (Lófékező) szobráról, amelyet azután állítottak itt fel, hogy Hauszmann felépítette az Új Királyi Lovardát. Az 1903-ra véget ért Hauszmann-féle építkezés a középkor minden látható nyomát eltakarta a területen: a pilléres felső támfal egy részére ráültette a Főőrség új épületét (ami fent a Hunyadi-udvar szintjén földszintesnek látszik, lentről viszont három emelet magas a szintkülönbség miatt) és a Stöckl-lépcsőnek nevezett szép neoreneszánsz lejárót, a maradékot pedig egy rámparendszerrel fedte el, ami lovak számára is járható összekötést hozott létre a Hunyadi- és a Csikós-udvar, vagyis a régi és az új istálló között. Az alsó fal is eltűnt, mivel Ybl a krisztinavárosi szárny építéséhez kapcsolódóan egy díszes új támfalat épített elé, aminek magassága szelíden csökkenve fogyott el, mivel felette egy újabb rámpa futott.