Röntgenfelvételt ad az egyház viselkedéséről, és arról is, hogyan érhetett ilyen magasságokba a hierarchiában egy köztörvényes bűnöző. Ferenc pápa azonban harcot hirdetett a szexuális visszaélésekkel szemben, és ez megtisztulási folyamatot, az ilyen ügyek gyökeres felszámolását hozhatja el. Jézsó a blogon a magyar katolikus egyház álláspontjára is rákérdezett, és választ is kapott. Ebben a többek között az olvasható: Már tavaly ősztől minden egyházmegyében... elérhető olyan szolgálat, és fogad minden olyan panaszt, amely... bántalmazással vagy szexuális visszaéléssel kapcsolatos... Az egyházi jog lehetővé teszi a legsúlyosabb büntetés alkalmazását számos olyan esetben is, amelyek a világi jog szerint nem büntethetők. (Sok esetben nem gyermekekkel, hanem felnőttekkel szembeni szexuális visszaélésről, abúzusról van szó. ) Mindez Szent II. János Pál örökségét is megkérdőjelezi; a lengyel főpap a zaklatások szempontjából kritikus időszakban, 1978 és 2005 között volt a katolikus egyház feje.
Veres András, győri megyéspüspök ugyancsak kiemeli: a pápa jelenléte mindenki számára óriási megerősítést jelentett. Az az áldozatosság pedig, amellyel II. János Pál viseltetett a másik ember iránt, példaértékű kell hogy legyen a mai egyház számára is. Dr. Dézsi Csaba András felidézi, hogy a pápa több emléket is hagyott Győrben. Kevesen tudják például, hogy akkortól lett bazilika a győri székesegyház. A misére készülve pedig keresztet állították az ipari parkban. A kereszt állapota mostanra sokat romlott, de Győr polgármestere arról számolt be, hogy egy felajánlásnak köszönhetően ígéretet kapott a város a kereszt felújítására. A teljes videó, korabeli felvételekkel és további részletekkel megtekinthető dr. Dézsi Csaba András hivatalos Facebook oldalán. A témában korábban Földvári Gabriella kollégánk írt összefoglaló cikket "Győri emlékek II. János Pál Pápáról" címmel. A cikk itt olvasható:
Bese Gergő Péter atya, Tass, Dunavecse és Szalkszentmárton plébánosa Szent II. János Pál pápa ereklyét kapott a lengyel-magyar barátság napján. A Dunavecsei egyházközség még tavaly kérte a Krakkói Főegyházmegyét, hogy Szent II János Pál pápa ereklyét kaphasson az idén 20 éves templomuk számára. A magyar kérés meghallgatásra talált. Szerdán Stanisław Dziwisz bíboros személyesen fogadta Bese Gergő atyát és átadta neki a plébánosa Szent II. János Pál pápa vérereklyéjét, amelyet hamarosan Dunavecsén helyeznek el. A lengyel-magyar barátság újra bebizonyosodott (Fotó: Bese Gergő hivatalos Facebook oldala) Az átadón készült videó itt érhető el. Bese Gergő: Mária nekünk is kinyújtotta a kezét Bese Gergő atya: A Bibliában leírtakat mindig és minden körülmények között képviselnem kell Bese Gergő: Mondjunk nemet a fogyasztói társadalom elvárásaira!
Ebben "a legnagyobb szolgálatot azzal tehetjük, ha újból közösen teszünk tanúságot azokról a keresztény értékekről, amelyek Európa és Magyarország alapjait megteremtették" - hangoztatta Soltész Miklós Debrecenben. Katarzyna Ratajczak Sowa, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetségének munkatársa örömét fejezte ki, hogy honfitársa, a lengyel pápa "ilyen helyet foglal el a magyarok szívében". Felidézte a magyarországi látogatásait, egyebek között azt is, amikor - még pápasága előtt - felkereste a kabai cukorgyárat építő lengyel munkásokat. A székesegyház előtt felállított szobrot Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg. Az alkotás leleplezését megelőző ünnepi szentmisén Ternyák Csaba, aki tíz éven át volt Rómában II. János Pál pápa közvetlen munkatársa, a harminc évvel ezelőtti látogatást jelentős mérföldkőnek nevezte a magyarországi ökumené történetében. "A debreceni pápalátogatás után valami megváltozott még a pápai vezetésben is" - utalt az érsek az ökumené kiterjesztésére, az 1995-ben kezdeményezett teológiai párbeszédre, aminek a lényege, hogy a "péteri szolgálat úgy valósul meg, hogy mindegyik fél a szeretet látja benne".