Kérdései, hogy Ki hogy tud segíteni? Mi motiválja az embert? Úgy gondolja, hogy a programmal élményt adtak azzal, hogy az éttermeket látogathatták a sérült gyerekek. Mindeközben jöttek rá, hogy nem elegendő szimplán a program, nem elég, szükség van egy mentorprogram is. El tudna képzelni kerekesszékes felszolgálót? Igen. Lehetséges, akár gyorsabb lenne, mint némely felszolgáló. Úgy gondolja ugyanis, hogy az emberi tényező a legfontosabb. Ignácz Béla, a Prohumán ügyvezetője arról beszélt, hogy miért kölcsönösen előnyös egy profitorientált cég és egy megváltozott munkaképességű személy együttműködése. Meggyőződése, hogy a munkaerő-hiánnyal jellemezhető munkaerő-piac kulcsa, a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása. Az ügyvezető a siker feltételeit az alábbiakban látja: a munkakör összehangolása az egyéni szükségletekkela megfelelő munkakörülmények és feltételek megteremtésea megváltozott munkaképességű kollégák mentorálása és képzésea munkahelyi befogadó hozzáállás erősítéseIgnácz Béla hozzátette, hogy a kezdetektől fogva alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyeket, akiknek a száma mára elérte a 400 főt.
A vállalatok új stratégiákat dolgoznak ki, hogy versenyképesek maradjanak a mai zavaros piacokon, így például a munkaerő-piacon is előrelépés történt a távfoglalkoztatás elterjedésének formájában. 1994-ben készült el az Empirica Kutatóintézet jelentése a távmunka európai elterjedtségéről. A tanulmány az 5 legfejlettebb európai országgal foglalkozik részletesen: Németországgal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal és Spanyolországgal. Európában ekkor összesen 1, 25 millió távmunkás volt. Ezek csaknem fele Nagy-Britanniában volt, míg a déli országok e téren a legelmaradottabbak voltak. A vizsgálat kimutatta, hogy a döntéshozók meglehetősen konzervatívak abban a kérdésben, hogy milyenfajta munkákat lehet telefoglalkoztatással megvalósítani, ebben a tekintetben csak a már megrögzült és bevált lehetőségeket alkalmazzák szívesen. 1985 és 1994 között megváltoztak a távmunka akadályai is. Régebben a legfőbb nehézségek közé tartoztak a magas költségek, az elégtelen géppark és a szervezőerő hiánya.
Megtörtént a kiértesítés, és folyamatban vannak a szerződéskötési tárgyalások a pályázó munkaadók és a munkaügyi központok között. Anyák foglalkoztatása A gyermeküket otthon nevelő nők foglalkoztatásának elősegítésére a minisztérium május 29-i határidővel újabb pályázatot írt ki. A célcsoport a regisztrált munkanélkülivé vált (legalább 10 éves kor alatti) gyermeküket otthon nevelő és ellátásban (gyes, gyed, ápolási díj) nem részesülő nők. A támogatás feltételei hasonlóak voltak az első pályázatéhoz (20 százalék önerő, minimum két év munkaviszony biztosítása). A nyújtható támogatás kerete a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének 30 millió forintos elkülönített része, felső határa 400 ezer forint/munkahely. A meglehetősen szigorú kondíciók miatt mindössze 9 pályázat érkezett, közülük 7 számíthat támogatásra. A program már túl van a döntés-előkészítés szakaszán, hátravannak még az egyeztetések a területi munkaügyi központokkal és a szerződéskötések. A Munkaügyi Minisztérium, illetve jogutódja, a Szociális és Családügyi Minisztérium az idén várhatóan már nem tervezi több támogatás kiosztását; az év hátralevő részében a pályázatok kiértékelése következik.