Városkép - Toronyházak Salgótarjánban Magyarország, Nógrád megye, Salgótarján Salgótarján, 1983. július 20. Nógrád megye két legmagasabb épülete a tizennyolc emeletes ikertoronyház Salgótarján központjában. MTI Fotó: Diósi Imre Salgótarján megyei jogú város Észak-Magyarországon. Nógrád megye székhelye és legnagyobb városa, népességét tekintve Szekszárd után a második legkisebb megyeszékhely Magyarországon. Székhelye még a Salgótarjáni járásnak és Salgótarjáni kistérségnek is. A Salgótarján név a Salgó és a Tarján nevek összetételéből keletkezett. A Salgó a közeli Salgó várra utal, mely név a salgó (ragyogó, fényes) melléknévből származik. A Tarján a honfoglaló magyar törzsek egyikének a neve volt, mely ótörök eredetű szó, jelentése fejedelem, alkirály. Készítette: Diósi Imre Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-890404 Fájlnév: ICC: Nem található Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Választható méretek:
Lakás bővítésének minősül továbbra is a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is; emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás, a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása viszont nem minősül a lakás bővítésének. A bővítés révén a lakás hasznos alapterületének el kell érnie a) egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert, b) két gyermek esetén az 50 négyzetmétert, c) három gyermek esetén a 60 négyzetmétert, d) négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert. A vásárlásra, valamint korszerűsítésre és/vagy bővítésre egy gyermek megléte vagy vállalása esetén legfeljebb 600 000 forint, két gyermek megléte vagy vállalása esetén legfeljebb 2 600 000 forint, három vagy több gyermek megléte vagy vállalása esetén legfeljebb 10 000 000 forint igényelhető.
[18] A hazai sajtóban botrányt kavart, hogy Fico ezt követően géppisztolyos őrök kíséretében hajtott át a városon. [19] A 2011. január 31-én aláírt szlovák–magyar államközi szerződés értelmében a szlovák–magyar gázvezeték Balassagyarmatnál lépi át az államhatárt. 2012 augusztusában a Jobbik tüntetést szervezett a városban működő idegenszálló ellen. [20] Ugyancsak 2012-től Balassagyarmat a Balassagyarmati járás járásközpontja lett. 2013-ban több sikeres pályázat után Balassagyarmat több mint 1, 1 milliárd forintot nyert a város rehabilitációjára, melynek során megújult az Óváros tér és a főtér.
A Fidesz frakcióülésén eldőlt, Barna János javaslata ellenére Salgótarján marad a nógrádi megyeszékhely. A Fidesz hétfői frakcióülésén a párt képviselői nagy többséggel úgy döntöttek, hogy továbbra is Salgótarján maradjon Nógrád megye székhelye – írja az Index. A portál szerint papíron arról kellett dönteni, hogy a megyei közgyűlés irodái átköltözzenek-e Balassagyarmatra, azonban később ez a megyeszékhely-váltást is maga után vonta volna. Barna János (Fidesz-KDNP), Nógrád Megye Önkormányzatának alelnöke még októberben, a testület alkuló ülésén tett javaslatot a megyeszékhely Salgótarjánból Balassagyarmatra történő áthelyezésére. A politikus indoklása szerint a választási eredmény alapján legitimitásukat hatvan százalékban Nyugat-Nógrád polgárainak köszönhetik, és ez 1994 óta így van, hiszen a megyeszékhely városok nem is szavaznak a megyei közgyűlés összetételére. A képviselők többsége igennel szavazott a kezdeményezésre, nem úgy, mint egy héttel később Salgótarján képviselőtestülete, ők egyhangú szavazattal kiálltak a város megyeszékhelyi státusza mellett.
Ennek köszönhetõ a modern bányászkodás kialakulása, a vasúti közlekedés fejlesztése, amely késõbb magával hozta a vasgyártás és az üvegipar letelepülését is. A nógrádi szénkitermelés 1880-as években bekövetkezett fellendülését és az 1880-tól 1910-ig tartó 30 éves idõszakot a nógrádi szénmedencében és Salgótarjánban máig a tõkés termelés virágkoraként tartják számon. Mindeközben nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezeknek a tényezõknek a hatására kialakult a környéken a nagyipari munkásság is. Érdekes kontrasztot alkot Balassagyarmat, a megyeszékhely sorsa, amely nem tudott alkalmazkodni az új gazdasági környezethez. Éles ellentétbe kerültek egymással a feudalizmus korában kialakult hagyományok és az új kihívások. Ennek legmegdöbbentõbb eredménye volt, hogy mivel a város vezetése sem a városi ranghoz szükséges intézményi feltételek megteremtését, sem a meghatározott városi apparátus költségeinek finanszírozását nem vállalta, 1876-ban elveszítette városi státusát. Ennek következtében 1923-ig nagyközségként tartották nyilván.