A szaglás működészavaraiSzerkesztés A működészavaroknak 3 fajtáját különböztetjük meg: légzőszervi-, perifériás- és centrális probléma. A légzőszervi problémák körébe tartoznak az orrban lévő szaglóidegsejtek sérüléseivel járó betegségek, a perifériáshoz a szaglópályák, szaglóidegek sérülései, míg akkor tekintünk egy problémát centrálisnak, ha közvetlenül a szaglóközpont károsodott. A Parkinson-kórSzerkesztés Lassan előrehaladó, neurodegeneratív betegség. A finom mozgásokat irányító bazális ganglionok működészavarával, és a dopamin, vagyis a fő ingerületátvivő anyag csökkent termelődésével jár együtt. Legfőbb tünetei a nyugalmi remegés (tremor), izommerevség (rigiditás) és a meglassultság (bradikinézia). A szaglószerv működészavara a Parkinson-kórban szenvedőknélSzerkesztés Az állítást, miszerint a Parkinson-kórral összefüggésben áll a szaglószervi működészavar először Ansari és Johnson mondta ki. Egy eljárásról számoltak be, amivel mérni lehet az érzékleti- küszöböt amil-acetát segítségével, kimutatva ezzel a Parkinson-kórban szenvedők jelentősen megnövekedett küszöbértékét.
Mi az a Parkinson kór? A betegség elnevezését egy James Parkinson (1755-1824) nevű londoni orvos után kapta, aki először tett említést a betegségről, reszkető bénulás néven. A Parkinson-kór ismeretlen eredetű, krónikus, progresszív betegség, mely az ún. extrapiramidális, dopamin ingerületátvivő anyaggal működő agyi területek pusztulásával jár. Amennyiben a károsodás oka ismert (gyulladás, baleset, stroke, valamilyen anyagcsere-betegség) Parkinson-szindrómáról beszélünk. A betegség tünetei változatosak: görnyedt tartás, csökkent mimikai- és korrigáló mozgás, fokozott izomtónus, szaglászavar, halk, monoton beszéd, apró betűs írás, lassú mozgás, remegés, apróléptű, csoszogó járás, nehezített fordulás, tartási instabilitás, fokozott nyálelválasztás, székrekedés, a mentális funkciók károsodása, hangulatzavar. Általában a 60 év feletti emberek betegsége, bár az esetek kis százalékában az első tünetek már fiatalon, 30-40 éves kor között megmutatkozhatnak. Férfiaknál valamivel gyakoribb. A diagnózis felállítása a jellegzetes tünetek alapján, a hasonló tüneteket produkáló egyéb kórképek kizárásával történik.
A VF-pontszámok az érzelemleírás nehézségét mérő alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0, 66; p=0, 04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0, 70; p=0, 02), valamint a külső orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0, 77; p<0, 01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0, 03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0, 70; p=0, 01). Összefüggés volt kimutatható az alexithymia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérő tesztek eredménye között. Az alexithymia és a depresszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra. ] Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény HEROLD Róbert, VARGA Eszter, MIKE Andrea, TÉNYI Tamás, SIMON Mária, HAJNAL András, FEKETE Sándor, ILLÉS Zsolt Bevezetés – A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni.