A polgári perrendtartásról szóló törvény a fentiek szerint a tárgyi és a személyes költségmentesség eseteit ismeri és szabályozza. E szerint a peres felet a személyes költségmentesség jövedelmi- és vagyoni viszonyai alapján kérelemre illeti meg. Ezzel szemben a felet a tárgyi költségmentesség az eljárás tárgyánál fogva külön kérelem nélkül, hivatalból illeti meg. Ilyen pl. a gondnokság iránti per. A tárgyi költségmentességet az egyes eljárások esetében törvény külön rendelkezése határozza meg. Költségmentesség esetén a peres fél mentesül mind az illeték megfizetése, mind a per során felmerülő valamennyi költség előlegezése alól. Tehát az illetéket a peres félnek nem kell megfizetnie, az egyéb felmerülő költségeket csak a per eldöntését követően, amennyiben az általános szabályok arra kötelezik. A költségkedvezményekre vonatkozó általános szabályokat a fentiek szerint a polgári perrendtartásról szóló törvény tartalmazza míg a költségkedvezmények részletszabályai 2017. évi CXXVIII. törvényben találhatók.
Bár a költségkedvezmények körét valójában szűkítette, ugyanakkor a személyes költségmentességben részesíthető személyek körét bővítette. Ezzel a jogintézménnyel a jogalkalmazó olyan eszköz birtokába jutott, mellyel a mai változó társadalmi és gazdasági környezetben részben az ügy sajátosságai, részben a kérelmező személyes-, jövedelmi-, vagyoni helyzete alapján tud differenciált, egyéniesített döntést hozni.
Költségkedvezmények a bírósági eljárásban A költségkedvezmények négy kategóriába sorolhatók: 1. tárgyi és személyes költségmentesség; 2. tárgyi, valamint teljes és részleges személyes költségfeljegyzési jog; 3. illetékmentesség; valamint 4. illetékfeljegyzési jog Az alábbiakban a leggyakoribb költségkedvezményeket, azok alkalmazásának leggyakoribb eseteit vesszük végig a teljesség igénye nélkül. Személyes költségmentesség A költségmentesség azt jelenti, hogy annak jogosultja mentesül az illeték előzetes megfizetése alól, a per során felmerülő költségek előlegezése, valamint a valamely okból meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költségek megfizetése alól. A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28. 500 forint) és vagyona nincs. Engedélyezhető további speciális körülmények fennállása esetén is, különösen pedig akkor, ha a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy létfenntartása veszélyeztetett.
* 17. § Ez a törvény 2018. január 1. napján lép hatályba. 18. § E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni. 19. § E törvény a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 20. § * Vissza az oldal tetejére