A civil jogvédő szervezet mindhárom perét megnyerte. Az egyik a gyülekezési szabadságról, a másik a rendőri erőszak kivizsgálásáról, … Tovább olvasom Bár a hazai törvények is előírják, hogy mindenkit csakis jelenlétében lehet szabadságától megfosztani, "László" nem vehetett részt az előzetes letartóztatásáról döntő tárgyalásán. Így nélküle és ügyvédje nélkül rendelték el azt. Az ún. habeas corpus az … Tovább olvasom A magyar Alaptörvény kimondja: "Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. " Z. A. -t Pakisztánba … Tovább olvasom Iliasnak és Ahmednek, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek 5000–5000 eurós kártérítést állapított meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Megsértették emberi jogaikat, amikor a hatóságok nem vizsgálták meg kellő mélységben, mi történhetett volna a panaszosokkal kiutasításuk … Tovább olvasom Csütörtökön 11 órakor hirdet ítéletet az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben.
↑ Egy rendőrgyilkos miatt marasztalta el Magyarországot a strasbourgi bíróság – Origo, 2010. május 20. ↑ Pert nyert a magyar állam ellen egy jogtalanul fogva tartott férfi – Origo, 2011. február 3. ↑ Embertelen fogva tartásért kétmilliót kell fizetnie a magyar államnak – Origo, 2011. június 8. ↑ Rendőri bántalmazás miatt ítéltek Magyarország ellen Strasbourgban – Origo, 2011. június 29. ↑ Strasbourg: A szarozás nem becsületsértés – Index, 2011. július 19. ↑ Apja elől eldugott kislány miatt büntették milliókra Magyarországot – Origo, 2011. július 28. ↑ FordításSzerkesztés Ez a szócikk részben vagy egészben a European Court of Human Rights című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelölésekévábbi információkSzerkesztés Hivatalos honlap Információ a kérelmek benyújtóinak Bírósági ítéletek és döntések A bíróság szabályai az ügyek feldolgozását bemutató ábra(a 14-es jegyzőkönyv előtt) 14-es jegyzőkönyv szövege 1993. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről emberijog.
4. Amennyiben olyan tény kerül feltárásra, amely jellegénél fogva döntő fontosságú, és a mentesség megszüntetését elutasító határozat időpontjában ismeretlen volt a kérelem előterjesztője számára, akkor az utóbbi új kérelmet terjeszthet a Bíróság elé. 6. Cikk Ezen Megállapodás egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozná vagy leszűkítené azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Szerződő Felek az Egyezményben vagy annak jegyzőkönyveiben vállaltak. 7. Ezen Megállapodás az Európa Tanács Tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek kifejezhetik egyetértésüket, hogy az rájuk nézve kötelező: a) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírással, vagy b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történő aláírással, amelyet megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ. 2. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni. 8. Ez a Megállapodás az azon időpontot követő egy hónapos időszak lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor az Európa Tanács tíz tagállama egyetértését fejezi ki azzal, hogy ezen Megállapodás a 7.
[8] 2009. május: Kenedi János nyert a magyar állam ellen az állampárti titkosszolgálati iratokhoz való szabad hozzáférés megtagadása miatt kezdeményezett perben. [9] 2010. május: Kiss Alajos nyert a magyar állam ellen a 2006-os országgyűlési választásokkal kapcsolatos perben, amelyben sérelmezte, hogy (az Alkotmány alapján) őt szavazójogától megfosztották. [10] 2010. május: 12 000 eurós erkölcsi kártérítést kell fizetnie Magyarországnak Engel Zoltán elítéltnek megalázó bánásmód miatt. [11] 2011. február: 8500 euró elégtételt kell Magyarországnak fizetnie egy férfinak jogtalan fogvatartás miatt. [12] 2011. június: Embertelen fogvatartási körülmények és megalázó bánásmód miatt 6000 eurót köteles a magyar állam fizetni Csüllög Zsigmond elítéltnek. [13] 2011 június: Több mint tízezer euró jóvátételt és közel négyezer euró perköltséget kell fizetnie a magyar államnak annak a koccanásos balesetet okozó férfinak, akit 2006-ban Siófokon előállításakor bántalmaztak a rendőrök, az ügyészség pedig nem volt hajlandó vizsgálatot indítani.
A Bíróság jelenlegi elnöke, Robert Spano 2020 óta tölti be ezt a pozíciót.
Emiatt, ha valamely állításunkat elmulasztjuk igazolni, azt a Bíróság "bemondásra" nem fogja elfogadni. Ne küldjünk eredeti dokumentumokat, csak másolatokat – a Bíróság ugyanis nem küldi vissza nekünk sem az aktát, sem pedig az abban lévő iratokat az eljárás végeztével, még külön kérésre sem. Ha elkészültünk az űrlappal, a panaszunk benyújtása már nem bonyolult. Nem kell személyesen elmennünk Strasbourgba (bár a Bíróságon egyébként átveszik a beadványokat), hanem elegendő a határidő utolsó napján postáznunk a következő címre: The Registrar European Court of Human Rights Council of Europe F-67075 Strasbourg cedex A Bíróság a beadvány beérkezését nem igazolja vissza, ezért érdemes tértivevénnyel feladnunk a panaszunkat. A Bíróság a kérelem előzetes vizsgálata után ügyszámmal látja el dossziénkat, és erről már küld értesítést. Az értesítő levélben vonalkódokat is fogunk találni, rajta az ügyszámunkkal, ezeket későbbi leveleinkre a gyorsabb azonosíthatóság kedvéért fel kell ragasztanunk. Mindezek után kezdődik el az eljárás érdemi szakasza, ahol a felek ütköztetik az érveiket, és a Bíróság meghozza döntését.
Ez nem pusztán a Bíróság előtti eljárás esetleges ügyvédi költsége (a Bíróság előtt egyéb költség nem nagyon merülhet fel, ugyanis a strasbourgi eljárás mindenfajta perköltségtől és eljárási illetéktől mentes. ) A Bíróság ezen a címen a nemzeti eljárásban felmerült minden költségünket kifizettetheti – az eljárási illetékkel kezdve az ellenfélnek fizetett perköltségen át a hazai eljárásban ügyünket képviselő ügyvédnek járó megbízási díjig. Összességében a sikeres strasbourgi panasz anyagilag is nagy valószínűséggel kompenzálja az elszenvedett sérelmeket. Mi az, amit a Bíróság viszont nem tehet meg? Strasbourgnak nincsen joga a jogsértő hazai ítélet vagy jogszabály megsemmisítésére. A Bíróság – mint fentebb írtuk – csak a jogsértés kimondására és kártérítés megítélésére szorítkozhat. Sikeres strasbourgi panasz esetén az ügy azonban nem kell, hogy ezen a ponton véget érjen. A Bíróság elmarasztaló ítélet ugyanis mind a büntetőeljárási kódex, mint a polgári perrendtartás szerint úgynevezett felülvizsgálati ok. Azaz a strasbourgi verdiktre hivatkozva az érintett kérheti az eljárás újranyitását.