A villamos építésénél még az is jobb, ha maradnak a buszok amíg meg nem épül a metró. Így nem költenek el legalább egy csomó pénzt feleslegesen, s megmarad a nyomás, hogy még nincs befejezve és rendezve a környék közlekedése. Másodszor pedig sűrűn halljuk, hogy milyen túlzottan drága is volt a metró, mennyire sok pénzt költöttek rá el feleslegesen. Az ezért egyszer már készített egy infografikát a témában, de én még azért szeretnék itt elidőzni egy kicsit. 452 milliárd forintért a nulláról építettek fel egy vonalat keresztül a fél Belvároson. De pontosan mire is ment el az a sok pénz? Mert nem csak közvetlenül a metróba folyt be. Kezdjük rögtön az elején. Budapest - Kelenföld pályaudvar, ami alá konkrétan befúrták magát a metrót. Építettek egy nagy aluljárót, ami átveszi a régi, leharcolt szerepét az állomáson. Felújították és modernizálták a peronokat liftekkel, mozgólépcsőkkel, emellett még építettek újakat is a metró építése miatt. Gyakorlatilag megújult, s Budapest - sőt, az ország egyik - legmodernebb vasútállomása lett belőle konkrétan a metróépítés miatt.
Így alakulna ki egy egységes, észak–déli elővárosi és városi gyorsvasút, amelyet 5-ös metrónak hívunk. Ez az M5 egy belvárosi, minden tekintetben metrófunkciójú szakaszból és a hozzá délről három irányból (Csepel, Ráckeve, Kunszentmiklós-Tass), északról pedig két irányból (Szentendre, Piliscsaba) csatlakozó elővárosi vonalakból állna. A 2-es, esztergomi vasútvonalról ugyanúgy bejárnának az M5-re egyes vonatok, ahogy a 150-esrőszonylagos csönd az M5-projekt körülMég 2020 februárjában jelentették be, hogy a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) kiírta az úgynevezett 5-ös metró első ütemének tervezésére szóló tendert. A BFK azóta már a múlté, a jogutódjaként létrejött Nemzeti Közlekedési Központ pedig szintén erre a sorsra jutott. Tavaly áprilisban mindenesetre a BFK arról tájékoztatott, hogy próbafúrásokkal kezdődött meg az M5-ös metróvonal megépítésének első szakasza a Kálvin térnél. A fúrások célja, hogy megállapítsák, pontosan milyen mélységben, miként változik a talaj összetétele. A tervezett alagút nyomvonalán 50 méterenként csaknem száz próbafúrást végeznek el egy hónap alatt.
Ezeket a dolgokat az emberek hajlamosak elfelejteni, s csak azt látják, hogy kaptak 10 megállót 452 milliárdért, holott sokkal többet kaptak. Jövőt. Itt hasonló téma jelenik meg. Gyakran hallhatjuk még, hogy bizonyos állomások megépítésének nem volt értelme. Most ezt nézzük meg. Először is az Újbuda-központ és Móricz Zsigmond körtér kettőst. A két állomás között nagyjából 430 méter távolság van, a vonalon pedig 80 méter hosszú szerelvények járnak. Ha a mozgólépcsők egy közös állomás két széléről indulnak, akkor is óriási maradt volna a gyaloglási távolság. Képzeljük el, hogy a villamosokról vagy buszokról leszállva a körtéren be kell gyalogolni a tér másik oldalába. Olyan mértékű időveszteség, ami eltántorította volna az embereket a metró használatától. Még akkor is, ha mozgó járdák lennének. 2-3 perc csak arra menne el, hogy egyáltalán megközelítsd a metrómegállót, a felszállás pedig még csak ezután jön. Utasszám szempontjából óriási veszteséget jelentene a metróvonalnak. A Fővám tér - Kálvin tér megállót se gyalogolják le az emberek.
Hányszor meg hányszor felvetődött már, hogy ez a baj a 4-es metróval, az a baj a 4-es metróval, de ez is baj vele, és így tovább... Eljött az ideje, hogy adjak nektek egy másik szemszöget ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. Igyekszem minél inkább lefedni a témát, hogy minél jobban megérthesse mindenki mire gondolok. Habár a 4-es metró az emberek szemében rossz beruházásként maradt meg - ami nagyban köszönhető politikai állásfoglalásoknak - itt az ideje, hogy kicsit átgondoljuk ezt. A 4-es metróvonal 2006 és 2014 között épült, Kelenföld vasútállomás és a Keleti pályaudvar között. Összesen 10 megállóval rendelkezik, keresztezi a Dunát, s mindössze 7, 4 kilométer hosszú. Eredeti nevén Dél-Buda - Rákospalota metróvonalnak nevezik, mivel optimális esetben, teljes kiépítettség esetén ezen területek kiszolgálása lenne a fő feladata. Másfél évvel ezelőtt adták át, 452 milliárd forintból épült. (Forrás:) Mire gondolok? Mik azok a részek, amikben rosszul állunk hozzá? Mindenek előtt, az utasszám.
A beruházás költségeit 1, 3-1, 5 milliárd euróra becsülik, amire még rájön az áfa. A projektet az országos helyreállítási terv keretében, uniós pénzből szeretnék finanszírozni. A Környezetvédelmi Ügynökséghez benyújtott dokumentációban szereplő ütemterv értelmében a megvalósíthatósági tanulmánynak idén szeptemberig kell elkészülnie. Ugyancsak szeptemberig tervezi megszerezni az önkormányzat a további szükséges engedélyeket. 2021 végén és 2022 folyamán kívánják lebonyolítani a tervezés, illetve a kivitelezés közbeszerzési eljárását. "Ambiciózus program" A munkálatoknak 2023 elején kellene elkezdődniük, s 2026 végéig be kell fejeződniük. Ez egy roppant szoros határidő, amit csak az indokol, hogy az országos újjáépítési terv keretében finanszírozott beruházásokat 2026 végéig be kell fejezni. Azzal, hogy vállalja, négy év alatt építtet meg egy 20 km-es metrószakaszt, a kolozsvári önkormányzat a tűzzel játszik, ugyanis ilyen gyors kivitelezés elképesztő teljesítmény lenne romániai viszonylatban, példa nélküli a rendszerváltás óta eltelt időszakban.
Ide is, meg a BKV működési költségeiről szóló poszthoz is illik, amit a BKVFigyelőről kell beidéznem nektek: Abban van némi igazság, hogy a metró második szakaszára nincs pénz, az viszont nem igaz, hogy soha nem is volt. Az előző városvezetés csaknem kétmilliárd forintot költött el a második szakasz előkészítésére, a folytatást azonban épp az új városvezetés törölte néhány hónappal a hivatalba lépése után. A 4-es metró második szakaszának megépítésével a központi költségvetés is számolt: a korábbi kormányok által az új metró második szakaszára szánt pénzből fizette az Orbán-kormány a BKV ad hoc támogatásait, miután a BKV finanszírozásáról szóló 2009. decemberi Bajnai-Demszky megállapodást semmisnek tekintette. A metróépítés folytatására félretett állami pénzt tehát a BKV működésre élte fel. Egyébként az egészet érdemes elolvasni, mert kitűnő meglátások vannak benne. A metrót tovább kell építeni. A 3-as metró is több ütemben készült, nem volt rögtön olyan kihasznált, mint most, el kellett érnie ezt a hosszot, hogy jól ki tudja szolgálni a várost.
Ha elkészül a metró Újpalotára, ennek az állomásnak a szerepe is meg fog nőni. Innen lesz ugyanis elérhető a két kőbányai villamos, amik a városnak olyan pontjain közlekednek, amit nehéz más tömegközlekedéssel megközelíteni. Szintén innen érhető el a 99-es buszjárat is, ami Józsefváros rejtett pontjait tárja fel. De ha megfogadják a tanácsomat, akkor még hasznosabbá lehet tenni ezt a megállót. Az újpalotai villamosról fentebb kifejtettem, hogy miért életképtelen, de az valóban igaz, hogy a Rákóczi útra kellene egy villamosvonal. Ez pedig szerintem a legésszerűbben a kőbányai villamosok, a 28/37-es meghosszabbításával lehetne elérhető. Ez esetben pedig az Újpalota felől érkezők itt tudnának átszállni az Astoria felé. Így a Thököly úton kifelé nem sérülne a közlekedés, a Rákóczin pedig ismét lenne villamos. A kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna. Nem szabad, hogy teljes mértékben a politika formálja a hozzáállásunkat, mert akkor nem vesszük észre, hogy mi történik körülöttünk. Lehet támadni a 4-es metrót, de azért vegyük észre, hogy nem olyan rossz ez, mint amilyennek kikiáltjuk.
A bukaresti Drumul Taberei metróvonal csupán 7, 2 km hosszú, azonban a közbeszerzési eljárás meghirdetése és a forgalom megindulása között 12 év telt el. 16/9 vagy 1920x1080 CSAK SAJÁT "A kivitelezési program ambiciózus" – ismerik el a dokumentum szerzői. A metróalagutak kialakítását két pár, TBM pajzsnak nevezett fúróberendezés végzi majd. A metró csúcsidőben, maximális járatsűrűség esetében irányonként 15 200 utast szállíthat egy óra alatt. Ehhez a szerelvényeknek 90 másodpercenként kellene indulniuk, vagyis óránként 40 darab, ami valószínűleg ritkán fog megtörténni. Az önkormányzat arra számít, hogy már röviddel az átadást követően egyes szakaszokon, csúcsidőben a metró kihasználtsága a maximális kapacitás 45 százaléka lesz. (A címlapfotó illusztráció | Forrás: Adobe Stock)