R1:Schurgers LJ, Spronk HM, Soute BA, et al. Regression of warfarin-induced medial elastocalcinosis by high intake of vitamin K in rats. Blood. 2007;109(7):2823–2831. Itt fontos megemlíteni, hogy egy korábbi egérkísérletben szimultán adták a warfarint a K1-gyel illetve a K2-vel, és így a K1 nem akadályozta meg a meszesedést, míg a K2 igen. Ezzel igazolták, hogy a K1-nek át kell alakulnia K2-vé, hogy hatása legyen az érelmeszesedés megelőzésében. R1: Spronk HM, Soute BA, Schurgers LJ, et al. Tissue-specific utilization of menaquinone-4 results in the prevention of arterial calcification in warfarin-treated rats. J Vasc Res. 2003;40(6):531–537 Majd látni fogjuk, hogy a K1 bizonyult emberekben is a leghatékonyabbnak az érelmeszesedés teljes megállításában, ráadásul már 1 mg-os dózisában, míg az MK-4 még 45 mg-os dózisában sem. Miután tudjuk, hogy az érelmeszesedés megállításában a K1-nek át kell tudnia alakulni MK-4-gyé, hogy hatásos lehessen, nem igazán kérdés, hogy mennyire képes átalakulni emberben a K1 K2-vé: Pontosan annyira, amennyire kell, és talán épp ezért teljesíthetett jobban sok vizsgálatban a K1, mint a K2, mert pontosan addig növeli a K2 szintet, ameddig kell és nem túl… A természetes szöveti arányt megtartva növeli a K1 a K2 szintet, míg a K2 a természets szöveti arányt könnyen eltolja.
K1-el végzett placebo kontroll vizsgálatok szív/érrendszer Egy 3 éven át tartó vizsgálatban napi 1mg K1 vitamint kaptak 50-60 év közötti egészséges nők (D3, Ca, Mg és cink mellett), ami segített is tökéletesen egészségesen tartani az artériájukat. Ezzel szemben, akik K1 helyett placebot kaptak, de a D3+Mg+Zn+Ca kombóját ugyan úgy, náluk 6-13%-kal nőtt a vérnyomás és új fiatal meszes plakkok alakultak ki, míg az artéria tágulásának és állapotának mutatói 9%-ot romlottak. A K1-vitamint kapók artériái egészségesek maradtak, míg a K1-et nem kapó csoportok artériái gyorsabban öregedtek. R1: Braam LA, Hoeks AP, Brouns F, et al. Beneficial effects of vitamins D and K on the elastic properties of the vessel wall in postmenopausal women: a follow-up study. 2004;91(2):373–380. Két vizsgálatban a koszorúér elmeszesedését vizsgáltak. Az egyikben 1 éven át átl. 63 éves alanyok napi 2mg K1-et kaptak, ami végre egy ideális dózis. Habár a résztvevők 71%-a használt sztatint, ami rontja a K1->K2-vé alakulását, feltehetően a megfelelően magas, 2mg-os K1 dózis miatt, így is elég tudott alakulni, hiszen 45%-kal csökkentette a koszorúérelmeszesedésük progresszióját a placeboval (csak sztatint kapókkal) szemben.
A K2 MK-4 csak a csontozatra és csak extrém magas, szuprafiziológiás dózisaiban volt hatásos, habár az egyik vizsgálatban egyszerre mutatott negatív hatást is a csontsűrűségre. Az MK-7 esetében pedig a 100 és 180 mcg-os életszerű dózisai csontozatra hatásosak, míg 360 mcg-ot elérve már csökkenő hatás mutatkozik, sőt érrendszerre nézve még kontraproduktív is volt ilyen dózis szedése. K-vitaminok hatása daganatokra humán vizsgálatokból Epidemiológiai és intervenciós vizsgálatokban is megfigyeltek jelentős rákkockázat csökkentő hatást mind K1, mind K2 alkalmazásánál. In-vitro vizsgálatokban pedig kiderítették, hogy bár mindegyik K-vitamin formának van ráksejtek elleni különböző hatása, a K3-vitaminnak van a legerősebb rákellenes hatása, melyet annak köszönhet, hogy képes a rákos sejtekben oxidatív stresszt okozni, szabadgyököket generálni és csökkenteni a GSH szintjüket, ami által lecsökken a védelmi vonaluk. Azaz citotoxikus hatása van a K3-nak a rákos sejtekre, azonban nagy dózisban az egészséges sejtekre nézve sem jó ez hosszú távon.
40%-kal. R1: Schurgers LJ, Spronk HM, Soute BA, et al. 2007;109(7):2823–2831 Egy másik egérvizsgálatban a petefészkük eltávolításával értek el csontritkulást egereknél (felturbózva és durván utánozva ezzel a változókor utáni csontritkulást). Emberre átszámolva az egerek egyik csoportja kb. napi 50 mg-nyi K1-et kapott, a másik csoportja kb. 65 mg-nyi MK-4-et, míg a 3. csoportjuk kb. 85 mg-nyi MK-7-et, miközben a kontrollcsoport semmit. A K1 bizonyult a leghatásosabbnak. A K1-es csoport tagjainak csontsűrűsége, csontszilárdsága és csonterőssége is jobb volt, mint a kontroll csoporté, ellenben mind az MK-4-es, mind az MK-7-es csoport tagjainak eredménye rosszabb lett, mint a kontrollállatoké, főleg az MK-7-eseké. Nagy dózisban tehát csak a K1 bizonyult picit jónak, a K2 mindkét fajtájának nagy dózisa ugyanakkor kontraproduktívnak. R1: Fu X, Moreines J, Booth SL. Vitamin K supplementation does not prevent bone loss in ovariectomized Norway rats. Nutr Metab (Lond). 2012;9(1):12 A csontokban a K1 a domináns, vagy akár az egyedüli K-vitamin természetes módon.
Természetesen az ipari húsok magas K2 LC-MK tartalmával itt sem számoltak még, így a K2-re vonatkozó megállapítás ebben a vizsgálatban is helytelen. A legmagasabb (átlag 626 mcg) K1 fogyasztóknak kb. a felére(! ) csökkent mind a rák-, mind a szív-érrendszeri halálozásuk, beleértve az agyvérzést is, sőt, a minden-típusú halálozás is 40%-kal csökkent! Ezzel szemben, a legmagasabb K2 fogyasztók körében nem csökkentek a halálozások, nem volt hatásos, ami nem meglepő, hiszen nem is várható semmi 50 mcg K2-től, ami javarészt MK-4 + eleve rosszul tippelték meg a K2 bevitelt (ipari húsok). R1: Juanola-Falgarona M, Salas-Salvadó J, et. al. Dietary intake of vitamin K is inversely associated with mortality risk. 2014;144(5):743–750.. Epub 2014 Mar 19. Erratum in: J Nutr. 2016 Mar;146(3):653. PubMed PMID: 24647393 K-vitaminok hatásaival kapcsolatos vizsgálatok, avagy intervenciós vizsgálatok Az eddigiekben szó volt a K-vitaminok előfordulásáról az élelmiszerekben, az evolúciónk során fogyasztott mennyiségükről, illetve a szervezetben való disztribúciójukról, metabolizmusukról, átalakulásukról, felszívódásukról.
Mivel a K3 sokkal olcsóbb, mint a K1, ezért ezt használják állatok takarmányozásának dúsítására. Azonban mivel a K3 annak ellenére, hogy a K2-szintet nagyon jól növeli, a véralvadási faktorok aktiválásában kevésbé jó, mint a K1, R1: Jin S, Sell JL. Dietary vitamin K1 requirement and comparison of biopotency of different vitamin K sources for young turkeys. Poult Sci. 2001 May;80(5):615-20. doi: 10. 1093/ps/80. 5. 615. PMID: 11372711. emiatt sokkal több K3-ra van szükség ehhez és talán pont emiatt használják olyan nagy dózisban az iparban: akár a szükséges dózis 100-1000x-esét is használják, hogy biztosra menjenek, hisz szinte ingyen van. Hogy képbe kerüljünk mekkora K3-dózist kapnak az állatok: Az EU-ban pl. a takarmányok 1-8mg/kg K3-mal való dúsítása a bevett szokás, de nincs felső limit. Ez emberre átszámolva annyi, mint kb. napi 5-10 mg K3 fogyasztása, ami kb. annyira növeli a szöveti K2-szintet, mint napi kb. 20-30 mg K2 MK-4 (felszívódás + moláris tömeg miatt) és ha a széklet visszaevésével is számolunk, akkor még ezt is meg kell szorozni.
& Booth, S. Vitamin K supplementation does not prevent bone loss in ovariectomized Norway rats. Nutr Metab (Lond) 9, 12 (2012). Kis dózisú LC-MK maradéktalanul átalakul MK-4-é a szövetekben R1: Yamaguchi, M., Taguchi, H., Gao, Y. H., Igarashi, A., & Tsukamoto, Y. (1999). Effect of vitamin K 2 (menaquinone-7) in fermented soybean ( natto) on bone loss in ovariectomized rats. Journal of Bone and Mineral Metabolism, 17(1), 23–29. 1007/s007740050059 R2: Sato T, Kawahara R, Kamo S, Saito S. Comparison of menaquinone-4 and menaquinone-7 in rats. Vitamins (Japan) 2007;81:377–381. Természetes körülmények közt tehát csak, vagy szinte csak MK4 és K1 fordul elő állati/emberi szövetekben. Ez akkor is így van, ha semennyi K2 bevitel nincs, csak K1 bevitel van. Ellenben, ha nincs K1 bevitel, akkor nem lesz K1 a szövetekben, ami megint probléma, de ilyen nem fordulhat elő a természetben még obligát ragadozók esetében sem, hiszen a prédaállat szöveteiben eleve van K1 (jellemzően 2:1 az MK4/K1 arány) + a gyomrukban/belükben lévő növényi táplálékban sok a K1, amit szintén elfogyasztanak a ragadozók.