A szoftver mind Windows, mind Macintosh platformra kapható - ez utóbbin mindkét operációs rendszer változat, az OS 9 és az OS X alatt egyaránt működik -, a két platformon készített dokumentumok mind a szótagolás, mind a kivételszótár tekintetében kompatibilisek egymással. A szótagoló modul teljes egészében a Tramontána önálló, független fejlesztésének eredménye, kizárólag saját nyelvi, nyelvészeti és számítástechnikai ismereteikre, tapasztalataikra épül. Windows Rendszer Microsoft Windows 95, 98, ME, NT, 2000, XP Egyéb Adobe InDesign 2. 0-2. 02, CS, CS2, CS3 (US/CE) Adobe InCopy 2. 02, CS, CS2, CS3 (US/CE) Corel Ventura 7-10 (Ezen programok egyikére van csak feltétlenül szükségünk. ) Apple Funkciók Elterjedt magyar karakterkészletek támogatása: A szótagoló modul mindhárom elterjedt magyar karakterkészlettel (hosszú "ő" a hullámos, ill. a kalapos "o" betű helyén), valamint az unicode-os betűkiosztással egyaránt működik, sőt, az sem okoz problémát, ha egy kiadványban, szövegfájlban, vagy akár egyetlen szón belül fordul elő többféle betűkiosztás.
[OFF] Ami errol eszembe jutott: Ki szokott manapsag szavakat elvalasztani? En nem, leirom uj sorba, hasznalok valami roviditest, stb. Az a velemenyem, hogy az elvalasztast ki lehetne hagyni a magyar nyelvtanbol ugyanugy mint a "j" es a "ly" kozotti irasbeli megkulonboztetest. Egyszeruen nem latom az elonyet az szavak elvalasztasanak, kiveve talan ha valaki rendszeresen 10-20 betubol allo szavakat ir le, de ez szerintem elegge specialis eset. [/OFF] "Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk... " Nem kötelező elválasztani a szavakat. Le lehet őket írni új sorba, lehet használni valami rövidítést, stb. Ez egy lehetőség. És az mindig jó, ha valamire lehetőséged van. Azért igényes sorkizárt magyar szöveget elég nehéz elválasztás nélkül előállítani. Ki szokott manapsag szavakat elvalasztani? Ha valaki m$word mellett szocializálódott, az rendszerint sehogy. Ezt tapasztaltam. Meg kell tanulni a nyelvtant, és nem bántani a "j", "ly" betűket. Tudod te, hogy írnánk, ha csak az utóbbi 200 év alatt nem változott volna semmit a nyelvtan?
: ber-reg, kom-munális, mil-liméter, ton-na, Maupas-sant. Toldalékos alakok esetén is ezt a mintát követjük, pl. : ember-rel, hal-lom, hit-tem, job-ban, Szél-lért, Tallin-nig. Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót egyszerűsítve kettőzött többjegyű betű jelöli, az elválasztás során a sor végén, illetve a következő sor elején egyaránt ki kell írni a teljes rövid mássalhangzót, pl. : meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász, Hosz-szú, Ily-lyés. A toldalékos alakokat is így választjuk el, pl. : ágy-gyal, fodrász-szal, megy-gyel, galy-lyak, Arany-nyal, Kodály-lyal. Ha a két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű található, csak az utolsó kerül át a következő sorba, pl. : cent-rum, ost-rom, Dosztojevsz-kij, Veszp-rém. A toldalékos alakok elválasztásakor szintén ezt az elvet követjük, pl. : batiszt-ból, kilenc-kor, Hamburg-ban. Ha a két magánhangzó között álló mássalhangzók között az utolsót kettőzött betű jelöli, ennek egyik tagját meghagyjuk a sor végén, és csak a másikat visszük át az új sorba, pl.
Az elválasztás nyelvi értelemben azt jelenti, ha egy szót nyomtatott szövegben – rendszerint sor végén – megszakítunk. Ennek célja lehet a szöveg tagolása, például hogy egy sorkizárt szövegben ne maradjon túl nagy hézag a szavak között. pl. : leg-mesz-szebb-ről gé-pe-lem Az elválasztásról az AkH. 223–238. pontja ad útmutatást. Az elválasztás jele a kötőjel: '-'. Nem tévesztendő össze a nagykötőjellel és a gondolatjellel, amelyek közös jele hosszabb: '–'. A feltételes és a nem törhető kötőjelről lásd a kötőjel szócikket. A következő sor elején a kötőjelet nem ismételjük meg. – Ez alól csak nyelvészeti vagy egyéb szótárak, szakmunkák jelentenek néha kivételt, ha olyan kötőjelre kívánnak figyelmeztetni, amely nem a sorvég miatt van kitéve, hanem egyébként is szükséges (például Közép-Európa). Az elválasztás alapja elsősorban a fonológia és a morfológia szokott lenni (azaz a kiejtett alak és a szóelemek), az utóbbin belül figyelembe véve akár az önálló szavakat, akár az egyéb morfémákat is.
Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni, illetőleg a következő sorba átvinni; tehát az "a-lap", "e-móció", "Á-ron", ill. a "haza-i", "émóci-ó", "Le-a" stb. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. Az au, eu betűkapcsolat, mivel tagjai a szótagoláskor szét¬válhatnak, szükség esetén elválasztható: kala-uz, fe-udális stb. b) Azokat a magánhangzókat, amelyek szótagot kezdenek, átvisszük a következő sorba: fi-ók, vi-asz, kalci-um, moza-ik; Mari-etta; Tri-eszt; stb. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál, váku-um stb: – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig, háza-ik pesti-es, Vajdá-ék; stb. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót akár egy-, akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű, ko-sár; ba-tyu; ka-sza, ró-zsa; Gyu-la, stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé, ki-sebb, maga-san, pa-don, né-gyet, freu-dizmus; tiha-nyi; stb.
b) A szóösszevonásokat, ha elválasztásukra kényszerülünk, mind alap-, mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op, Int-ransz-mas, Ke-ra-vill, Ofo-tért, Röl-tex; Kö-zér¬ig, Ma-va-dé; stb. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felis¬merhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is, ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap- és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el, ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. Az azonos alakú szavak között több olyan van, amelynek elválasztása kétféle, mert az azonos alakú szópór egyik tagja toldalékos alak, a másik összetett szó: me-gint (= újra), de: meg-int (= figyelmeztet); gépe-lem (ige), de: gép-elem (fn.
Blog; Helyesírás; Nyelviskola. Vállalati nyelvoktatás; Lakossági nyelvoktatás; Szakmai háttér; Vállalati ajánlatkérés; Lakossági jelentkezé Az összetett szavak elválasztása folytatás, 1 of 4 Az összetett szavak elválasztása folytatás; Az összetett szavak elválasztása folytatás, 2 of 4 Az összetett szavak elválasztása folytatás; Összetett szó elválasztása ha kettőnél több szótagból áll, 3 of 4 Összetett szó elválasztása ha kettőnél több szótagból ál A magyar helyesírás szabályai 12 Az egyszerű szavakban és a toldalékos alakjaiban érvényes az, hogy egy mássalhangzót viszünk át a következő szótagba, pl. e-ső. Ha azonban összetett szóról van szó, akkor azon a határon, ahol az összetétel van, megőrizzük a szavak eredeti alakját. Az esernyő szó helyes elválasztása: es-er-nyő - még ha nem is. A helyesírási anomália világos. A szótőben két k betű szerepel (és hosszú [k]-t is ejtünk). A -val/-vel rag v-je pedig teljesen hasonul a szótő mássalhangzójához (ablak - ablakkal, asztal - asztallal). A sakk + kal alakban ugyan nem ejtjük hosszabban a [k]-t, mint a sakk alakban, és az is rendkívül furcsa lenne a magyar írásszokást ismerve, hogy három egyforma.
Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani, nemcsak a problémát okozó helyen, kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interakció, preklasz-szikus, Antark-tisz stb. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg, a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás, kivételesen; a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett.
Egy magánhangzóból álló szótagok Előfordulhat, hogy egy szótag mindössze egyetlen magánhangzóból áll. Az ilyen szótagok egyaránt meghagyhatók az előző sorban, vagy átvihetők a következőbe, pl. : dia-dal vagy di-adal; ideá-lis vagy ide-ális; Leo-nóra vagy Le-onóra stb. Ugyanez vonatkozik a toldalékos alakokra is, pl. : árui-nak vagy áru-inak, könyvei-tek vagy könyve-itek, Annáé-ké vagy Anná-éké. Ha a szó eleji vagy szó végi szótag áll egyetlen magánhangzóból, ezt nem szokás egymagában a sor elején hagyni vagy a következő sorba átvinni. Ezek esztétikai okokból nyomtatásban nem ajánlott formák, pl. : Á-kos, É-va, Be-a, a-lap, e-lektromos. Az au, eu betűkapcsolat Az au, eu betűkapcsolat szükség esetén elválasztható, pl. : ba-uxit, fe-udális. Magánhangzóval kezdődő szótagok A szótagkezdő magánhangzók átvihetők a következő sorba, pl. : fi-ók, vi-asz, kalci-um, moza-ik. A két magánhangzót jelölő azonos betűk is szétválaszthatók, pl. : ko-ordinál, váku-um. A toldalékos alakok elválasztása is így történik, pl.