Garfield, mint a Facebook megalapítója Andrew Garfield eredetileg Mark Zuckerberg szerepére ment el meghallgatásra, David Fincher azonban túl jónak találta a színészt a szerepre, ezért inkább felajánlotta neki Eduardo szerepét. Garfield pedig köszönte szépen, és élt a lehetőséggel. A forgatáson aztán Esienberg és Garfield legjobb barátok is lettek, akik folyamatosan motiválták és támogatták egymást. Amire szükségük is volt, hiszen elmondásuk szerint a két karakter rivalizálása érzelmileg is nagyon megterhelte őket. Ezt láttad már? Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni. Egy rövid cameo Egy pár másodperces cameo erejéig maga Aaron Sorkin is feltűnik a filmben. A forgatókönyvíró egy potenciális befektetőként bukkan fel, akinek Saverin megpróbálja eladni a Facebook ötletét. Zuckerberg magatartása miatt azonban végül kútba esik az üzlet. A másik Winklevoss Habár a Winklevoss-testvérek mindkét tagját Armie Hammer alakította, az egyiküket mégis egy modell, Josh Pence keltette életre, igaz, csak nyaktól lefelé, akinek az arcát aztán az utómunkálatok során digitálisan cserélték le Hammer arcára.
A film alkotói viszont nem győzik hangsúlyozni, hogy a mozi alapvetően a valóságot tükrözi, ráadásul három perspektívát vett figyelembe: Zuckerbergét, korábbi jó barátjáét, Eduardo Saverinét, aki részt vett a Facebook létrehozásában, és egy harvardos ikerpárét, akiknek szintén oroszlánrészük volt a történetben. Fincherék még a Saverin és a Winklevoss-testvérek által Zuckerberg ellen indított szerzői jogi perek bírósági dokumentumaiból is idéztek. (A keresetek peren kívüli megegyezésekkel zárultak. ) Nem könnyű bizonyítani, hogy egy film alkotói esetleg megtévesztették a közönséget, amikor azt állították, hogy produkciójuk valós tényeken alapul. Legutóbb két éve bukott el egy ilyen próbálkozás, amikor egy volt kábítószer-elleni nyomozó perelte be a Ridley Scott által rendezett Amerikai gengszter című krimit gyártó stúdiót. Ha egy-egy karakter vagy maga a sztori vitathatónak tűnik is, a közönség megérti, hogy a film kicsit kicifrázza a valóságot – vélik a szakértők. A Hurrikán vagy az Egy csodálatos elme körül annak idején szintén magasra csaptak az indulatok.