A korábbi évekhez képest kedvező változás, hogy 2018. január 1-jétől eltörölték a részesedésszerzésre vonatkozó törvényi minimumot (2017-ben ez 10 százalék volt), így a bejelentett részesedéshez fűződő jogkövetkezmények már a legkisebb részesedésszerzés tekintetében is alkalmazható újonnan szerzett részesedések bejelenthetők abban az esetben is, ha az adott személyben szerzett korábbi részesedéseket nem jelentette be az adózó. A korábban már bejelentett részesedés értékének növekedését nem kell bejelenteni. Társaságiforma-váltás, egyesülés, szétválás esetén a tartási idő nem szakad meg, és ezzel összefüggésben sem kell ismét bejelenteni a korábban már bejelentett részesedéseket. A cégeladás utáni adózást a Taotörvény a piaci árhoz köti Piaci ár társaságiadó-szempontból a szokásos piaci ár, amit független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás közötti ügyleteikben érvényesítenek vagy érvényesítenének. A piaci ár nem egyenlő a könyv szerinti értékkel. Amennyiben az alkalmazott ár eltér a ténylegesen érvényesített eladási ártól, úgy adóalap korrekció válik szükségessé.
Magyar magánszemély, mint eladó adózása cégértékesítéskorA magánszemély által történő üzletrész eladása esetén – főszabályok alapján, azaz magyar adóügyi illetőségű magánszemély, magyar részesedés esetében – a Kft. -ben, Bt. -ben, Kkt. -ban lévő üzletrész az Szja törvény vonatkozásában értékpapírnak minősül. Az Szja törvény 67. §-a alapján az értékpapír átruházásából származó jövedelem – vagyis az átruházásból származó bevétel csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított értékkel és a kapcsolódó járulékos költségekkel – árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül, és 15 százalékos személyi jövedelemadóval (szja) adó szja mellett 2022-től 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség is keletkezik, amely azonban maximalizálva van. Az üzletrész eladási szochot mindaddig meg kell fizetni, míg a magánszemély a tárgyévben meg nem fizette az adófizetési felső határ, vagyis a minimálbér huszonnégyszerese után az szociális hozzájárulási adót az összevont adóalapba tartozó jövedelme és egyes külön adózó jövedelmei (osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem stb. )