Eljön az este, tüzes hamuba takarlak, ablakodat befalazom, a vakablakba ültetlek. Fehér galamb repül, ajtó és ablak nincs rajta. Hétszer megolvasom ujjaimat, összeverem szárnyaimat. Meleg szél fújja hátamat, nézz hátra, anyám, mit látsz? Négy fekete ló, olyan sovány, hogy fázom tőlük. Vágd le, anyám, a karodat, tedd be a szájamba, hozzád akarok repülni. Szem, száj, orr, fül, hol vagytok? Itt vagyunk a forró hamuban. Fehér galamb repül, elviszi örökre az ajtót, ablakot. Ezt énekeltem sötét szobában, anyám halálakor.
Hajad tűz, arcod tűz, kit démona egyre űz, fényörvény, lángösvény, Fellobbant a nyár, az ég, vibrál fű, fa, levél, megremeg a hajnal, Szikrázik a levegő, nyomdokában lebegő táncot jár a lét- Horváth Melinda: Délután,, az ablakon becsurgó meleg napsugár régmúlt időket idéz" Pécsi Nelli: Délután Ha majd egyszer egyeznek a számok, még azon a nyáron fogom a pereputtyom és elmegyek. Na nem messzire, csak valami vízpartra, megvásárolom pikk-pakkra a kis házat, mi ott áll, a partra néz és kertje vár. Fürdök majd a vízben, fényben s délután, ha elfáradok a semmittevésben, naphosszat csak bámulom a hűs szobában, a falon rezgő árnyjátékot. Billen hintaszékem, alfában verselek, macskám az ölemben és nyűgös lelkemet mindig, ahogy most is, Te ringatod. Angyal Szabolcs: China Hotel Hideg ágyam a magány melegágya, súlyos bőröndöm nihillel van tele. Többmilliárdos földön vagyok árva. Utam egyre hosszabb, időm fogy vele. Péter Béla: Szálloda ha jó mint vedlő állat, újul meg a szálloda. a dermedt hajócsavar türelme végtelen.
Utóbbi, megzenésítve, Deák Kristóf Oscar-díjas Mindenki című filmjének betétdalaként lett világhírű, és szerintem elsőrangú gesztus volt ezt most beválogatni. A kortárs versek azért érdekesek, mert Miklya Zsolt, Kiss Ottó és Finy Petra szövegei stilárisan eléggé belesimulnak a többi közé, bár tudjuk, hogy mindhárom szerző otthonosan mozog a gyerekszájú, gyermeki nézőpontot megmutató szabad verses formában – illetve ezt a formát izgalmasan tudják ötvözni az érzéki-dallamos formakultúrával. Van is egy olyan érzésem, hogy nem feltétlenül az itt megmutatkozó poétikában teljesítenek a legjobban – de még így is sokkal jobbak, mint például a verssel szintén szereplő Gazdag Erzsi, aki a mondókapoétika minimumát mutatja föl. Miklya Zsolt tökéletes ritmusú, érzékeny, rövid kötetnyitó verse, Kiss Ottó lazább nyelvezetű, könnyedebb munkája és Finy Petra – a szerzőre jellemző – nézőpontjátéka (ahogyan a mű címe, Nyári tél, előlegezi is) mind remek és szórakoztató szövegek. Az első ciklus azonban számomra azt is bizonyítja, hogy sem Gazdag Erzsi, sem Donászy Magda nem tartozik a gyereklíra élvonalába, és sajnos, ha őszinte akarok lenni, Szilágyi Domokosnak sem ez az erőssége.
Az angyal, ha fent él, szent lény, de ha lemerül, ördögivé változik. (…) Törülközőt cserél. Enyhe fuvallat. Hajdani lámpa alatt a kígyó. Szünet, hosszú szünet. Kotorászik a táskájában. Fogkefe, gyöngysor. Miért is jött? És hová? Túl korán, vagy túl későn érkezett? MELLEM ALKONY Emberek járnak, megérzik a forróságot. Tetszik nekem a vörösen izzó fiú, aki korán kel, megfeji az erdőt, türelmes és megfogja a csillagot, felgyújtja a falut, mellemben a galambot. BARNA CÉRNÁT ERESZT A HOLD barna cérnát ereszt a hold ezüst kötél a derekamon megnyálazom a barna cérnát ezüst kötél a nyakamon ÉNEK MINDEN NAPRA T. S. Eliot emlékének 3. Most a virágok eloldják magukat gyors és egyszerű a vágás a mezők összecsukódnak a csontokból fénysugár kel merőleges s elszivárog szőlőíze nyakunknak lesz ki a késsel halkan lehever. De a kés nem szeret zuhanni a cserjék gőzölgő karmaikkal várják. Elindultunk te meg én ha habosra fürdették szemünk a folyók s csillaggá szappanozták nyomunkat hiába keresnék a hajnalnak nincs illata lány fűrészeli el iszapból kihajolva.
Sima István: Mezei margaréták A falu fölött, fenn a réten Vég nélküli fehérségben Tetszeleg és ring a szélben A margaréták erdeje Bimbóik a Napot várják Fehér szirmaik kitárják Virágaik méhek járják Zsong-bong a mezei zene Legelője birkanyájnak Ékessége most a tájnak Ám holnap itt is kaszálnak Hát kérem Gikém, a legszebbeket szedje le! Ő lelkesen, örömtől ragyogva Mintha csak erre várt volna Szedi öles, nagy csokorba – A vázánkban lesz helye! bő Bojána: Nebáncs, nefelejcs Szeret-e vagy nem? Utóbbit kétszer tépemminden virágon. Imre János: Margaréták Szívem színekbe öltözött, lelkem húrja, halkan dúdol. Boldog vagyok, szabad és önfeledt, mint a vázában a margaréták. Dobrosi Andrea: Vonaton minél korábban kelek annál többször tud késni vonatom de kipihenten jobban nézek ki – az ablakon Lakatos Ilona: Vonaton Nézem a távoli messzeséget, előjönnek az elhalt, szép remények. De szívem nem keseredik meg, hiszen megérkezem és vár a kedvesem. Zalka-Momtenegro Gabriella: Vonaton Alsó szemhéja ugrándozva buggyan ki a sörből, a füle mögötti ráncok elvetett magokról győzködnek, válasza szótlan korty a poros levegőben, arca tükörképet hagy az ablakon át.
Névnapodra mondok száz jó kívánságot, legyen ez a napod szép, boldog és áldott! 20040401001812Névnapodon azt kívánom néked, csupa szépet tartogasson számodra az élet. Mindaz, mi rossz elkerüljön, sose érjen bánat. Élj boldogan sok-sok évet, legalább még százat! Neved napján köszöntelek kedvesem, megkérnélek feküdj mellém ma este is nedvesen... :) Boldog névnapot!!! Ez egy gyönyörű nap, mit rólad neveztek el, ma még a nap is te miattad kelt fel. Boldogság, szerencse kísérje utadat, örömmel ünnepeld a névnapodat! Evezz, evezz az élet tengerén, de ki ne köss a bánat szigetén. Legyen erőd tovább is evezni, ki téged szívből szeret, viszont szeretni. Boldog névnapot! Mit írhatnék ma neked? Sok szépet és kedveset. Küldöm ezt az SMS-t, hogy mosolyogj egy keveset. Többet most nem írok, csak boldog NÉVNAPOT kívánok! Na, most aztán megint itt van a névnapod! Hát kellett ez neked? Mára kapsz elég jókívánságot és ebben nem akarok a többiekkel versenyezni, hanem azért tartogatok neked valamit. ;) Boldog névnapot!
A ködben elvetélt utak mentén nem álmodhatod meg a barna rögök könyörtelenségét. Szerelmed fátyol mögé rejtem, nem láthatsz semmit! Eltékozoltad a mulandóságot, eldobtad az utat. Én eltakartam, te kitártad. Meztelenül állunk Isten előtt! *Dante: Isteni Színjáték XXXI. 46. sor Vázsonyi Judit: Gigászok kútja Démonok kurválkodnak a kín kerevetén, körben a kút keretén a kövek rendje kretén, a kén karcos bűze láthatatlan, nem tudni, hol a vég, csak feketeség, ami vár, innen fel nem repülhetsz – kár – sem későn, sem korán, sem főnix sem kormorán, az ott a halál angyala. A titkos ajtó? Az önmegadás. "sic itur ad astra" Kerék Gitta: B terv Ma az ördöggel. Reggel lett és este. Gyufaszál sercen, ez már krematórium. Arcomról viasz, szívemről sár. Gyakorlatilag nőnöm kéne egész nap új emberré. 2 Ligeti Éva: Sors kezében Mikor felgördül a függöny, székedre ül az áhítat, és átható tekintetek varázsereje átitat. Magával ragad a színpad érzésekkel teli hangja, a felszabadult kacagás, bánat félrevert harangja.
Légy boldog, Catherine! Legyen szép fiatal A legörömtelibb, szeretett, A legkedvesebb és legőrültebb! Boldog szülinapot, kedves! Ezen a földöntúli ünnepen, Az angyalod, kedves, Melletted lesz! Rövid gratuláció Katalin névnapjára (SMS-hez) Amikor megszülettél, Katya, egy szerencsecsillag világított, Hadd vezessen száz éven át csak az örömre, A szerencsének, a célnak, a csodáknak, a világnak, ahol az álom hív, És virágozzon a szerelem a szívben, és a szépség mindenkit magával ragad. Katherine drága Száz évet akarok élni Minden titkot ismerve A fáradtságtól és a bajtól. Ha kétségei vannak, ne essen el Mindig légy magabiztos. Maradj a legaranyosabb Sok év után. Szent Katalin napján Hagyja, hogy az öröm felmelegítse mindennapjait Legyen a szív olyan, mint a kovakő Hogy szerencsésen rátérjek a nehéz útra. Szent Katalin napján Katyushkának születésnapja van. Szívből gratulálok Katya-sun, ne légy szomorú A boldogságod előtted van Várj egy kicsit. Lesz öröm, lesz nevetés És siker minden téren! Katyusha, a te neved a legszebb a világon, És te magad vagy a legjobb a világon!
10: Gősi Vali: A feltámadásig Hiába társult födelem alá mindörökre hiányoddal valami fájó lelki ínség aki voltál kilép néha a ködből; szavak és ízek tódulnak elém és távoli tornyok tájak fölöttem csillagok égnek emléked könnyű lepellé lesz a szív búvóhelyén mosolyod ráterül a világra mint határvonalak a valóság fölé bár hangodat nem hallani soha már a feltámadásig D. Epinger Erzsébet: Téli hangulat Fehér hólepel Jégcsipke mintázatát Nap rajzolja át rlós Erzsébet: Tornyok Templomok épültek karcsúak, szépek, tornyukat az égnek szegezve, várták a híveket reggel, délben, este. A népek jöttek sorra, özönlöttek a templomokba, majd ki-ki vallása szerint a tornyok csúcsára tett valamit; egy szimbólumot, egy jelet, díszeket s egyebeket, már-már elérték az eget… Akkor egy hang szólalt meg fentről, a felhők fölül, talán a mennyből? "Emberek, amit mondok, fontos nagyon! Gondolkozzatok el azon, vallás lehet száz, akár ezer, s nem bánom, ha mind tornyot emel, mint, hogy azt sem, mi van a torony tetején, hiszen egyik sem bűn vagy erény, a különbség innen fentről semmi, (ha van is tán, csak leheletnyi).
Gyökér utat tör, éltet adó földbe', túlélő szirmok harmatgyönggyel öltve. Félelem erőt ad, nincs veszve minden, küzdés, remény nélkül nincs ember, élet. A holnap rejtély, remény a szívben él, sors vásznán, parányi festmény a létezés. Németh János: Karácsony táján Akkor elmerülünk önmagunk dicséretében. Mi vagyunk a csendes éj fényében egyszál magunk. Szeretjük, néha magunkat szeretjük. Szeretjük a sírást a Szentírás szerint. Jámbor vezeklésnek Mária mosolyát. Júdea alszik. A csillagok szikrázó bogarak. Romokban hever az ünnepi teríték. Kiégünk szeretetre vágyva. Csak ebben a nagy tülekedésben széttárul a tenger, mielőtt még szerettünk. Parajdi Attila: Esni kezd nagy pelyhek mögött csenddel bélelt kabátját rám adja a tél Kertész Ibolya: Hóesés Puha-pihe, fehér hópihe, Összekapcsolódva Hárman, négyen Pihennek fenyőág tövében. Magányosan lebegő társuk Illegeti magát víztükrében. Mily rövid volt a lét, gondolja, S elragadja a víz sodra. A táj néma, csendes, Ünneplőben, hófehérben. Nem fut át a fák közt Őz, se nyúl, Bevackolja magát mind, Mert a hó egyre hull.