Azonban I. Géza király mindenfajta alávetési törekvést elhárított Magyarország felől. Még országlása elején átadta Lászlónak a hercegi harmadot; osztozásuk kivételesen nem gyengítette, hanem erősítette testvéri köteléküket. Géza mindazonáltal belátta, hogy uralma csak akkor válhat kifogástalanná, ha lemond Salamon, és ő marad az egyedüli törvényes király. Alkudozások indultak, közben László herceg Pozsony várát szorongatta, de hiába. Az eleve kudarcra ítélt tárgyalássorozatnak mégis váratlan vége szakadt: 1077 áprilisában hirtelen elhunyt Géza [másik nevén Magnus] király. "Magnus király halálának hírére Magyarország nemeseinek teljes sokasága öccséhez, Lászlóhoz gyűlt, és általános egyetértésben egyhangúlag, és közös akarattal megválasztotta őt az ország kormányzására, sőt valósággal kényszerítette rá nagyon szenvedélyes és sürgető kérésekkel. " László megkoronázásának székesfehérvári helyszíne nem lehet kérdéses, csupán a szertartás ideje. A krónika, de a Szent László-legenda is azzal tompította utólag az uralmi jogalap kérdésének élét, hogy Salamon király lemondása (1081) előtt nem számol I. László királlyá koronázásával.
A fővárosban sokkal intenzívebben tudott bekapcsolódni a szellemi életbe, részt vett az 1896-os ezredéves kiállítás munkálataiban, de az 1900-as párizsi világkiállításra is tervezett műveket. Széleskörű művészeti, tudományos és közéleti kapcsolatokat ápolt, alapító tagja volt a Magyarországi Néprajzi Társaságnak, de tevékeny szerepet vállalt a Régészeti és Embertani Társaságnak, a Magyar Történelmi Társulatnak, illetve belépett a Magyar Turáni Társaságba. 1931. március 31-én hunyt el Budapesten, búcsúbeszédét egykori tanártársa, Balanyi György tartotta. Huszka József már említett gyűjtőútjai során pótolhatatlan emlékeket mért fel. 1882-ben ismerkedett meg Nagy Gézával, aki 1881-ben lett a sepsiszentgyörgyi múzeum őre. Ő korábban a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában dolgozott, Rómer Flóris szárnyai alatt. Egyébként a magyar régészet atyja is foglalkozott a középkori falfestészettel, 1874-ben jelentette meg Régi falképek Magyarországon című művét. Huszka és Nagy kutatási koncepciójára Ipolyi Arnold is nagy hatást gyakorolt, a pap-tudós a szepesváraljai freskónak szentelt egy külön munkát.
Látogatható látnivaló 1091-92-ben Szent László király csapataival komoly harcokat vívott a Cserhátban a moldvai kun sereggel. A legenda szerint az ellenség bekerítette őket, és a mai Szentkút völgyében tikkasztó szomjúság gyötörte katonákat, a király pedig egyedül indult el felderíteni a környéket. Sarkantyúba kapta Szög nevű lovát és egy előtte tátongó szakadékon átugratott. Amikor leért, az első patkónyomból víz fakadt. Harci bárdjával megérintette a sziklát, s az érintés helyén is víz tört elő. Egy másik legenda szerint a Szent Lászlót üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki előtt még egy óriási szakadék is állott. A királynak azonban jó lova volt, egy gyors és határozott döntéssel átugratta a szakadékot. A patkószegek nyomából vékony sugárban kristálytiszta víz bugyogott fel. Egy harmadik monda szerint Szent László a távoli Ágasvár csúcsáról ugratott ebbe a völgybe. Bárhogy is történt, tény, hogy a Szentkúti-patak az évezredek során több helyen is kanyonszerű völgyet vágott magának.
Szent László, a népét megóvó, keresztény lovagkirály és Sárkányölő Szent György bontakozik ki előttünk. Alakjuk a védelmező lovagi ideálokat, a sárkány és a medve elleni küzdelem kettős megjelenítése a sötétség, az alsóbb erők legyőzését szimbolizálja. Szent György, a hitvalló katonaszent, a legendák szerint mártírhalált halt hitéért, eszmeileg párba állítható Szent László lovagkirállyal, aki a keletről betörő lovas népek ellen viselt hadat, s a kereszténységet törvényekkel erősítette meg. A kettős falkép alapját a szimbolikában fontos szerepet játszó, az értelmet jelképező kék és az ösztönvilágot jelző vörös háttér adja. Ezeket azonos sablonnal készített, fehér, csillagszerű mustrákkal ékesítették. Hasonló csillagmustrák alkalmazására példákat Erdélyben Homoród, Székelyderzs, Csíkmenaság templomi falképein, Európában a dél-walesi Llancarfan templomának XV. századi Szent György-freskóján, [iii] illetve az angliai kódexfestészetben ismerünk. [iv] A jellegzetes lefelé irányuló döfő mozdulat, amellyel a lovak lábai közé, vagy közvetlen a ló feje elé irányítja a kopját, egyértelműen Szent György alakját teszi azonosíthatóvá a sérült, bal oldali lovasalakban.
A középkori építészetben a kórus a szentélyt a hajótól elválasztó tér, amely a szertartásban részt vevő papságnak, vagy a kanonoknak adott helyet. Akkor kinek is adhatott példát egy medvével küzdő páncélos harcos? Szent László tisztelete a Felvidéken is kiemelkedő fontossággal bírt, bizonyítják ezt a szent király legendáját ábrázoló falképek. Ráadásul a szmrecsányi festések között megtalálható Sárkányölő Szent György hasonló küzdelmi jelenete is. A Liptó vármegyei Szmrecsány faluja közel esik a szepesi tízlándzsások székének területeihez, akik a határvédelmet ellátó, saját közigazgatási területtel (szék) rendelkező társadalmi réteg tagjai voltak. [xviii] A kabarok leszármazottjainak tartott harcosok sajátos privilégiumokkal rendelkeztek és katonai státuszuk sokáig fennmaradt. Földjükön számos Szent László-legendaciklus fennmaradt, [xix] nehézpáncélosok kiállítása volt a kötelezettségük, lehetséges egy ilyen irányú kapcsolat a falucskával. E veszélyes, királyi vad elejtése a vitézség és bátorság igazi próbája, méltán gondolhatjuk, hogy szakrális térben elhelyezve a megszentelt harc ősképét mutatta a férfiaknak.
Csoportosítószerző: Katakrenusz TANAK Szent Péter esernyője- A legenda 1. rész Lufi pukkasztószerző: Szabkati Töri tanulás: Könyves Kálmán, I. Szent István, I. Szent László Igaz vagy hamisszerző: Bajorbori Nyisd ki a dobozokat! Szent László füve - elnevezései Doboznyitószerző: Horvedit82 Tíz darab szót rejtettem el a Szent László legendájából Szókeresőszerző: Garaczizoltan A vidéki táj Szent László korában: jegyezd meg a kakukktojást! III. Doboznyitószerző: Mnekovacsa Földrajz Környezetismeret Nyelvtan Szent István Hiányzó szószerző: Lukacsine Szent Patrik kvíz Kvízszerző: Birtalan szent patrik Szent, Szent, Szent... Hiányzó szószerző: Kittimarkos Hittan
"Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy [a tolvaj] megmeneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. " A különböző írott emlékekből tehát színes királyképmás tárul elénk. Ehhez még egy kevéssé ismert adalékot is érdemes felidézni. András király kisebbik fia, Dávid herceg, aki semmifajta hatalmi vágyat nem mutatott, nyugodtan élhetett rangja szerint az országban. 1090 táján László beleegyezésével bőkezű adományt tett az atyja által alapított tihanyi Szent Ányos monostor javára. Noha Árpád-házi király nem származott Lászlótól, mégis egy jelentős uralkodó őse lett. Leányát, Piroska császárnét az ortodox egyház ma Szent Eirénéként tiszteli. Tőle született I. Mánuel Komnenos bizánci császár, akinek udvarában egy ideig a későbbi III. Béla király (1172–1196) – I. Géza király ükunokája – nevelkedett. Érthető, hogy László kanonizálását III. Béla kezdeményezte: az Árpádok körében élő kultuszt egyesítette a bizánci tisztelettel, amely az apja emlékét ápoló Piroskáról fiára, Mánuelre szállt, míg végre Lászlót 1192. június 27-én szentté avatták.
Az ország európai stabilitását Adelhaide német hercegnővel 1079-ben megkötött házassága is erősítette, közös leányukból, Piroskából, akit szentként tisztel a keleti kereszténység, bizánci császárné lett. A keresztény lelkület és az egyház megerősödését egy másik fontos, rég várt esemény is szolgálta: 1083-ban VII. Gergely pápa a római katolikus egyház szentjei közé emelte István királyt. Ennek örömére három napos böjtöt hirdettek ország szerte, még a király ellen ármánykodó, Visegrádon bebörtönzött Salamont is szabadon engedték, hogy részt vegyen augusztus 20-án István sírjának felnyitásán és hamvainak oltárra emelésén. Csodálatos gyógyulásokról maradtak feljegyzések, a Biharba elkerült, épen maradt Szent Jobbnak pedig Szentjobbon, a Berettyó közelében emeltetett kolostort az uralkodó. Szent László trónra kerülése után még elszántabban próbált kibékülni Salamonnal, és népe békéje, biztonsága, gyarapodása érdekében már a kezdetektől szigorú törtvények megalkotásán fáradozott. "Legkegyesebb királyunk László idejében mi a pannoniai ország összes főemberei a Szent hegyen gyülést tartottunk s módját kerestük, hogy mikép akadályoztassanak meg a gonosz emberek törekvései"- áll a pannonhalmi országgyűlés határozatainak bevezetőjében.
Náprágyi Demeter püspök menekítette kalandos úton Győrbe Szent László második fejereklye tartóját. Ennek egy darabkája 1775-ben Zichy Ferenc győri püspök jóvoltából került vissza Nagyváradra és Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök készíttetett számára méltó hermát, amelyet rendszerváltás óta Szent László búcsúünnepén körmenetben hordoznak a hívek népes serege között.