Mi a különbség az allergiás bőrpróbák és a fogékonysági próbák között? Virológiai kérdések 68. Definiálja a vírusokat! Ma ismert legkisebb mikroorganizmusok. Nagyságuk 20-350 nanométer. Legjellemzőbb tulajdonságuk, hogy önálló anyagcsererendszerrel nem rendelkeznek, kizárólag élő sejteken belül szaporodnak, annak anyagcsererendszereit veszik igénybe. A sejtekbe jutva azok anyagcserefolyamatait úgy változtatják meg, hogy a bonyolult biokémiai folyamatok újabb vírusrészecskék létrehozását eredményezik. Tehát obligát intracelluláris paraziták. Élettelen táptalajokon nem tenyészthetők, csak fogékony élő sejtekben. 69. Milyen megjelenési formái vannak a vírusoknak? • A sejtből kijutott részecske a virion: meghatározott fizikai és kémiai szerkezettel rendelkezik, fertőzőképes, nem szaporodó, infektív genetikus információ • Szaporodó forma a vegetatív vírus, a fertőzött gazdaszervezet sejtjeiben jelenlévő, azzal komplexet képező változat. 70. Mely tulajdonságok alapján különíthetők el a vírusok a többi mikroorganizmustól?
A manapság széles körben fogyasztott tartósított, vegyi anyagokkal kezelt, egészségesnek éppen nem nevezhető ételek mellett jó, ha ügyelünk arra, hogy szükséges mennyiségben jussanak el e barátságos organizmusok a megfelelő helyre. Fontos azonban, hogy tudjuk: ezek a jótékony mikrobák nem telepszenek meg tartósan az emésztőtraktusban - élettartamuk is csupán néhány hét - ezért gondoskodnunk kell az állandó utánpótlásról. Ráadásul korántsem elpusztíthatatlanok. A bélflóra egyensúlyi állapota könnyen felborítható és sajnos ezt gyakran meg is tesszük. Bizonyos hatásokra, mint az egészségtelen életmód, a rendszertelen étkezés, a túlzott alkoholfogyasztás, környezeti ártalmak, különböző gyógyszerek szedése, antibiotikumos kezelés stb. elpusztulhat a bélflóra jelentős része, aminek következtében a bélben túlzottan elszaporodhatnak a nemkívánatos (káros) baktériumok. Sajnos manapság az antibiotikumok és mesterséges ételek korát éljük, tehát ilyen hatásokkal szinte naponta találkozunk. A számtalan vegyszer, mely permetezés során a növényekbe kerül, a rengeteg tartósítószer, színezékanyag és mesterséges élelmiszeradalék, melyet nap mint nap fogyasztunk, meg a sok különböző, kémiai úton előállított gyógyszer mind-mind támadják, pusztítják az emésztéshez nélkülözhetetlen, jótékony bélflórát.
Egész sejtet egyenletesen beborítja: peritrich. Fimbriák: felüelti antigének, tapadóképességet biztosítják. Endospórák: kicsíráznak ( germiáció) így a túlélést szolgálják, jell tulajdonsága a rezisztencia 5. Milyen funkciói vannak a sejtfalnak? Biztosítja a baktérium alakját, ellenáll a citoplazmában lévő több atmoszférás nyomásnak, átengedi a 10. 000molekulasúly alatti vegyületeket. Baktérium osztódásában is szerepe van. Utána behatol a sejtbe, szeptumot képez, elválasztja a két leánysejtet egymsától. Sajtá szintézisében is szerepe van, biz. Rétegei antigénként, ill. egyes baktériumoknál endotoxinként szerepelnek. 6. Hogyan épül fel a baktériumnak a sejtfala? Gram festés szerint pozítivan és negativan festődő csoportban. Mindkét csopotban két fő rétegből áll: külső és belső membrán. • Külső: pozitív mikróbáknál: vékony, egyszerű porózus réteg. Negatívak külső rétege valódi membrán. Sejtfal 80%-át adja. Kémiailag. Lipopoliszacharida-lipoprotein-foszfolipid. • Belső réteg: gram pozitívnál rétegesen helyezkedik el.
19776 ország[105] Woese et al. 19903 domén[106]- Protista Prokaryota Monera Eubacteria Bacteria Archaebacteria Archaea Eukaryota Eukarya Vegetabilia Plantae Fungi Animalia Az osztályozás célja, hogy leírja az egyes baktériumfajok közötti eltéréseket az élőlények hasonlóságán alapuló csoportosítással és elnevezéssel. A baktériumok a sejtstruktúráik, anyagcseréjük vagy az olyan sejtalkotókban levő különbségek alapján osztályozhatóak, mint a DNS, zsírsavak, pigmentek, vagy az antigének. [81] Bár ezek alapján lehetővé vált a baktériumtörzsek azonosítása és osztályozása, nem volt világos, vajon a különbségek fajok közötti eltérések, vagy pedig egy fajon belüli eltérések. Ennek a bizonytalanságnak az az oka, hogy a legtöbb baktériumfajban nincsenek jól megfigyelhető jellegzetes képletek, valamint hogy az egymástól független fajok között is létezik a horizontális géntranszfer jelensége. [107] A horizontális géntranszfer miatt a közeli rokonságban álló baktériumoknak is egészen eltérő morfológiája vagy anyagcseréje lehet.
A sejtfal fő alkotórésze peptidoglikán, azaz olyan molekulák, amelyekben a peptidekhez poliszacharidláncok kapcsolódnak kovalens kötéssel. [48] A bakteriális peptidoglikán (más néven murein) térhálós szerkezetű: poliszacharidláncai D-aminosavakat tartalmazó peptidekkel van keresztülkötve. [49] A bakteriális sejtfal eltér a növények és a gombák sejtfalától, mivel azok cellulózból, illetve kitinből állnak. [50] A baktériumok sejtfala az archeák sejtfalától is különbözik, mivel azok sejtfala nem tartalmaz peptidoglikánokat. A sejtfal alapvető fontossággal bír a túlélés szempontjából: a penicillinszármazékok éppen azáltal teszik lehetővé a baktériumok elpusztítását, hogy gátolják a peptidoglikán szintézisét. [50]Leegyszerűsítve két különböző típusú sejtfal található a baktériumokban, ezek alapján Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokra lehet felosztani a fajokat. A név a baktériumfajok osztályozására régóta használatos Gram-festés eredményére utal. [51]A Gram-pozitív baktériumok sejtfala vastag, sok peptidoglikán- és lipoteichnoinsav-réteget tartalmaz.
• Spirális alakú: hajlott, csavar alakú sejtek, legegyszerűbb típusa a vibrio, negyed vagy fél ccsavaralakot képez. A spirillum sejtjei teljes vagy több csavarmenettel jellemezhetők. A spirocheták igen hosszú csavarulatúak. 4. Sorolja fel a baktériumok nélkülözhetetlen sejtalkotóit! • Nélkülözhetetlen sejtalkotók: Sejtfal, külső réteg (membrán) belső réteg( peptidoglikán) sejtfal és plazmamembrán között periplazmatikus tér, belső membrán ( citoplazma) specifikus proteineket tartalma: permeázokat: diffúziót segítik elő, aktív transzportot katalizálják, citoplazma, sejtmag (maganyag) • Járulékos sejtalkotók: baktériumok tokja, ha speciális eszközökkel mutatható ki akkor mikrokapszula, lemosható nyák, sejt közötti anyagként is jelentkezhet. A tok antigénként szerepel. Baktérium csillói, kémiailag fehérjék, a flagelinnek nevezett fehérje polimerjei. Bazális test segítségével kötődnek. Monotrich: egyik pólusán egyetlen csilló van, több csilló: lofotrich, mindkét póluson egy-egy van (amfitrich), mindkét póluson több: lofo-amfitrich.