A bal és jobb oldali szoborfülkékben Szent István és a rendalapító Szent Benedek szobrait láthatjuk. A palota jobbján találjuk az egykor városháza épületét, már a Rákóczi Ferenc utcában, mely erkélyéhez a mai napig emlékezetes esemény fűződik. Kossuth Lajos innét tartott toborzóbeszédet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc folyamán. Az épület alatt ma is megtalálhatók a régi börtönök. Jókai Mór ismert regényhősnője, a "lőcsei fehér asszony", Korponainé Géczy Julianna 1713 áprilisától itt raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Szerepe valójában csak diplomáciai volt - leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált -, a propaganda szerint azonban az ő árulása miatt esett el a város. Hosszas bírósági eljárást követően 1715. szeptember 25-én a győri piactéren, a mai Széchenyi téren a tömeg szeme láttára lefejezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg "A lőcsei fehér asszony" című regényében.
Itt nyer igazán értelmet, hogy miért is szerepel a város címerében az egykori városkapu, miért is játszott nagy szerepet a város történelmében. Az események egészen a város török megszállásáig vezetnek vissza minket, a 4 éves török uralom végére. A korabeli elbeszélések szerint 1598. március 28-án éjjel néhány töröknek öltözött magyar katona egy echos szekérrel megjelent a város Fejérvári kapujánál, és bebocsátást kért, mert elmondásuk szerint élelmiszer-utánpótlást hoztak magukkal Sophiane, azaz az akkori Pécs városából. Amíg a törökök a kapu kinyitásával bajlódtak, a magyarok a kor akkori találmányát, hatalmas erejű petárdákat erősítettek a környező várfalakra, melyek berobbantása után benyomultak a városba, és 3 napos ádáz küzdelem után visszafoglalták a várost. El is értük az egykori Győr határát, hiszen a városfalak a várkapu mögött, a mai Arany János utca helyén húzódtak. A kereszteződésben a győriek által csak "Csónakosnak" hívott szobor található, mely kedvelt találkozási pont a városban.
A kiállítási tárgyak között kétség kívül a legérdekesebb egy korabeli gyomorvarrógép, melyet Petz Aladár, a híres győri orvoscsalád tagja talált fel, és amivel sikeres operációkat hajtott végre a később róla elnevezett győri kórházban a századfordulón. A gyógyszertár neve nem elírás, nevét ugyanis nem Széchenyi Istvánról, hanem Széchényi György egykori győri püspökről, mecénásról kapta. Az oszlop mögött áll a Lloyd épülete (Széchenyi tér 7. A több szintes, fő homlokzatán barokk és klasszicista stílusjegyeket ötvöző épület - mely a XV. század végén vendégfogadónak épült - mai modern formáját a 2010-ben befejeződött felújítással nyerte el. Több funkciója (bálterem, mozi) után ma a bencés gimnázium oktatási épülete. A tér északi oldalán szépen felújított barokk házak sorakoznak. Az Apátúr - házat (Széchenyi tér 5. ) 1741-1742-ben Sajghó Benedek pannonhalmi főapát építtette. A pompás barokk palota 1949 óta a helytörténeti múzeum otthona. A középső timpanonban Isten szemét láthatjuk, mely a hiedelemmel ellentétben nem alkimista, hanem egyházi jelkép.
fontos szereplője Győr sportéletének is. A vállalat 2006 óta a Győri AUDI ETO kézilabdaklub női csapatának névadó főszponzora, valamint az 5. 500 néző befogadására alkalmas Audi Aréna Győr névadó partnere. Az Audi Hungaria Látogatói Központja gyárlátogatásra invitálja az érdeklődőket, melynek során megtekinthetik az autógyártás egyes mozzanatait, valamint bepillantást nyerhetnek a motorgyártás rejtelmeibe. Programjaikat hétfőtől péntekig - kivéve ünnepnapok - naponta több alkalommal kínálják látogatóiknak magyar, német és angol nyelven a meghirdetett időpont/nyelv-párosítás bilisA győri Mobilis Interaktív Kiállítási Központ Európában is egyedülálló tudományos játszóház. A központ missziója nem kevesebb, mint játékos formában közelebb hozni, megszerettetni a természettudományokat. A Mobilis ezt a küldetését színes, szórakoztató, élvezhető módon teljesíti. A járműgyártás hazai fellegvárában, Győrben, a Mobilis élményszerű lehetőséget nyújt arra, hogy játékosan nézzünk a járműgyártás, a közlekedés, mindezek gyártási, technológiai oldala, valamint a mozgás és az élet mindennapi dolgai és a tudományok összefüggései mögé.
Károly császár emeltetett 1731-ben és amelynek története igencsak mozgalmas. 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal gyanúsított katona, bizonyos Georg Weingasser az akkori jezsuita kolostorba menekült. A várőrség ezért ostromgyűrű alá vonta az épületet, megakadályozva ezzel a szökevény menekülését. A püspök azonban kiötlött egy tervet: mivel éppen úrnapi körmenetet tartottak, ministránsnak öltöztetette a katonát, hogy így menekülhessen társai elől, akik azonban mégis felismerték. A nagy kergetőzésben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. A szó szoros értelemben vett szentségtörés híre egészen a bécsi császári udvarig elért, és maga III. Károly király rendelte el, hogy ezzel a szoborral adózzanak Győr polgárai Isten bocsánatát kérve. És hogy miért épp a szövetségi ládát ábrázolja az emlékmű? A legenda szerint az összetört darabokat a ládába helyezték, amit gondosan lezártak, azóta pedig angyalok őrzik. századi műemlék épületben ma Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű-kiállítása látogatható, találjuk a Jedlik - csobogót.
Libanyakleves grízgombóccalReceptek, 2012. 11. A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. 0Teljes bejegyzés