A világ öntözött földjeinek 25%-a található Kínában. A fent említett növényvédőszer- és műtrágya-használat mellett a legtöbb helyen árasztásos öntözést alkalmaznak. Ez a típusú öntözés a legkorszerűtlenebb. Gátak, csatornák, kutak és víztározók segítségével árasztják el a földeket, folyók és talajvizek felhasználásával. A talajvíz 80%-át a mezőgazdaság használja, ennek köszönhetően egyes területeken az egyharmadára csökkent a talajvízszint. A földekre juttatott vizek csupán 47%-a hasznosul hatékonyan (ZHU et al., 2013. ), a többi víz visszakerül a folyókba és a talajvizekbe a környezetkárosító szerekkel együtt, amelynek következtében a folyók és a talajvíz ivóvízbázisa elszennyeződött, valamint a mezőgazdasági vízfelhasználásnak köszönhetően a folyók vízhozama periodikusan lecsökken. A nehéz anyagi helyzetben levő kínai kisparasztok számára a nyereség maximalizálása az egyetlen szempont, amikor a gazdálkodási gyakorlatukról döntenek (LUO et al., 2016. A természetvédelem és a fenntarthatóság annak ellenére nem befolyásolja döntéseiket, hogy a környezetszennyezés mértéke már a jelenlegi termelést is veszélyezteti, pedig várható, hogy az élelmiszer-igény egyre csak nő, ahogy az ország népessége növekszik (LU et al., 2015. )
Így a településeket a felső kvartilis jövedelemsávhoz tartozás alapján is kategorizálhatjuk (3. táblázat: A települések eloszlása a felső kvartilis jövedelemsáv szerint, darab Felső kvartilis jövedelemsáv Települések 1. 0 300 000 Ft 1 2. 300 001 600 000Ft 4 3. 600 001 800 000 Ft 8 4. 800 001 1 000 000 Ft 39 5. 1 000 001 1 200 000 Ft 26 6. 1 200 001 1 500 000 Ft 109 7. 1 500 001 1 800 000 Ft 168 8. 1 800 001 2 000 000 Ft 110 9. 2 000 001 2 500 000 Ft 168 10. 2 500 001 3 000 000 Ft 18 11. 3 000 001 4 000 000 Ft 3 Forrás: Saját számítás TEIR-adatok alapján 31 Ez esetben is igaz az a megállapítás, hogy minél alacsonyabb jövedelemsávba esik a település felső kvartilis sávja, az adott település annál szegényebb, hiszen ez azt jelenti, hogy az adófizető lakosság legalább 75 százaléka alacsony jövedelmi sávba tartozik. Ha pedig egy település felső kvartilist tartalmazó sávja magas jövedelemsávhoz tartozik, akkor az azt jelenti, hogy az adott településen az adófizető lakosság közül többen tartoznak a magas jövedelműek közé.
A kérdés az, hogy szeretnénk-e segíteni neki a rendrakásban, hogy továbbra is szívesen lásson itt minket, vagy csak azért is rákényszerítjük arra, hogy előbb vagy utóbb, de két lábbal rúgjon ki minket az ajtón? - Kump Edina Dolgozatomban a hulladékgazdálkodással, azon belül a hulladékszállítással foglalkozom. A környezettudatos gondoskodás erősödésével a fenntartható életmód egyre több háztartás számára nyújt alternatív lehetőséget, hogy kevesebb hulladékot termeljen. Arról azonban még mindig kevés szó esik, hogy a megtermelt hulladék kezelésre vagy ártalmatlanításra történő elszállítása milyen ráfordításokkal tud megvalósulni. Egy dél-dunántúli közszolgáltató példáján keresztül elemzem, hogy a szállítási ráfordításokkal történő foglalkozás vajon hosszú távon megtérül-e. A dolgozat célja egyrészt annak megvizsgálása, hogy van-e lehetőség a hulladékszállítási ráfordítások csökkentésére Kaposváron és annak agglomerációjában, másrészt egy átlátható, jól szervezett járatútvonal kialakításával növelhető-e a szolgáltatás színvonala.
Az összegyűjtött és vizsgált adatok 4 hetet öleltek fel. A dolgozat során a távolságmátrix elkészítése a Google Maps felhasználásával történt, míg a szerződéses állomány felviteléhez a QGIS elnevezésű szoftvert alkalmaztam. A QGIS egy szabad és nyílt forráskódú térinformatikai rendszer, mely használatával adatbázisok jeleníthetőek meg térképen. A járatútvonalak megtervezéséhez a DACEY matematikai módszert alkalmaztam. A módszer alapja, hogy a legnagyobb elemek addig kerülnek törlésre a mátrixból, amíg minden sorban és oszlopban csak egy elem marad. A tervezési folyamat egyik legfontosabb részét a helyszíni bejárások, valamint a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése jelentette. 50 4. EREDMÉNYEK A vállalatnál HARD PRESS F 201 típusú hulladékgyűjtő és szállító gépjárműveket üzemeltetnek, melyen a felépítmény űrtartalma (kb. ) 20 m 3. A gépjárművek szállítható tömege a műszaki adatok alapján 11 809 kg, melyből levonva a három munkavállaló kb. 300 kg-os súlyát megállapítható, hogy kb. egy forduló max.
A környezeti változások adják a kiinduló pontot, ezek alapján kell meghozni a lehet legjobb döntést az eredményes vállalkozás érdekében A környezeti változásokra való reagálás olyan tervezési döntésekben valósul meg, amelyek a kijelölt cél elérésének érdekében hozunk meg. Ezek a döntések különböző akciók megvalósítására irányulnak, a vállalat szinte valamennyi egységét és funkcióját bevonhatják, éppen ezért szükség van a koordinálásra (Hax és Majluf, 1984). A stratégiai tervezés fázisai A vállalati stratégiai tervezés folyamán a tervezőknek számos feladatot kell megoldania. A legelső fázis a célok meghatározása. Ezt nevezzük a célkitűzési ciklusnak, ahol a célhierarchia megtartásával megalkotásra kerülnek a vállalati missziók és filozófiák. Ezek a célok a jövőbeli fejlődéssel foglalkoznak, hogy milyen irányba is haladjon a vállalat. A célhierarchia magába foglalja a vállalati missziót, filozófiát, a vállalati politikát és a konkrétabb vállalati célokat, továbbá a felsővezetés személyes célkitűzéseit is.