Ennél az építési módnál mindig ki kell várni a száradási időt, mert a téglákat cementtel, habarccsal kell egymáshoz rögzíteni. Hideg, fagyos időben sem lehet ezzel a technolóiával építkezni, csak akkor, ha már tartósan fagypont fölött van a hőmérséklet. A belső munkálatok időigényesek és drágák. Az építőanyag eljuttatása a helyszínre szintén költség és helyigényes. Mivel ez az építőanyag nehéz, súlyos, megfelelő alapozásra van szükség ahhoz, hogy a későbbiekben ne süllyedjen meg. Az építés során keletkezett hulladék elszállításáról is gondoskodni kell. A könnyűszerkezetes építkezés jellemzői A könnyűszerkezetes építési technológia kiváló alternatívája lehet a téglaházaknak. A könnyűszerkezetes épületek felépítési ideje lényegesen rövidebb, gyorsabb, sokkal hamarabb lesz lakható, mint a hagyományos ház. Akár 2-3 hónapon belül már elkészülhet, mert ennél a technológiánál a munkafolyamatok nem egymásra épülnek, hanem egymással párhuzamosan is végezhetők. Az építése nem évszakfüggő. A felhasznált anyagok és az idő rövidsége miatt olcsóbb is, de nem olyan jelentősen.
A tégla építkezési módja vizes technológia A téglaház egy vizes technológia, ezért teljesen ki kell száradnia a beköltözés előtt, mert különben penészesedés lehetséges. A hő-hidak, penészesedések könnyebben kialakulhatnak, hiszen különböző anyagok kerülnek felhasználásra építés közben. Persze ezt ki lehet kerülni, de nagyon nagy fegyelem szükséges a technológiában. Mivel vizes a technológia 8-10 hónap kell a kivitelezéséhez, hogy az teljesen ki tudjon száradni. Ezt a száradási időt a mai rohanó világunkban egyik kivitelező sem várja ki, amelyből komoly reklamációk adódnak, a penész egészségkárosító hatásairól már nem is beszélve. Tévhit, hogy a téglaház hőtárolóként funkcionál A téglaház sem ad hőtároló falakat. Miért is? Azért mert egy modern falazóblokk sok kis vékony cserepekből épül fel, közötte pedig légrés van. Egy kisméretű téglafal valóban tárolja a hőt, de a modern falazóblokkban csak a belső vakolat és az első sor cserép a téglából, ami összesen 35mm. Ytong családi ház Az Ytong házak jó hőszigetelő képességekkel rendelkeznek.
A gyorsház építmények rengeteg előnnyel járnak számunkra. Amikor könnyűszerkezetes házról beszélünk, akkor ebbe a fogalomkörbe számtalan minden beletartozhat. Ugyanis ebbe a kategóriába számítanak bele a hagyományos faházak csakúgy, mint a korszerű, előre felépített szerkezetű fa- vagy acélvázas könnyűszerkezetes épületek. Ebben a cikkben ezeknek a házaknak az előnyei gondoljuk végig. A legfontosabb, hogy nincs miért tartanunk tőlük. Ezek a házak ráadásul nagy kultúrára vezetnek minket vissza, nem csak a tengerentúlon, hanem Európában is, ugyanis például Norvégiában is több száz éves, mai megnevezéssel élve találhatóak meg a gyorsházak. Ezáltal az a félelem, hogy csak rövidtávú, nem jövedelmező befektetés, máris alaptalan. A készházak a világon a legismertebb és legnépszerűbb házak. A világ legtágasabb luxus toronyházai is kivétel nélkül könnyű acélszerkezetes technológiával épültek fel. Családi házakat tekintve is több könnyűszerkezetes ház készül a világon, mint amennyi téglaház. Európa rengeteg országában már évtizedek óta több könnyűszerkezetes ház épül fel, mint amelyeket más technológiával építenek fel.
A könnyűszerkezetesben az lenne a lényeg, hogy olcsón és gyorsan lenne felépíthető, ha nem lenne jó üzlet, a gyártónak elég nagy rajta a haszna. Elméletileg a téglaháznál sokkal olcsóbban felépíthető lenne. De direkt csak kevéssel a téglaházak költsége alá lövik be az árakat a készházgyártók, hogy a profitjuk kellően nagy legyen. Arról meg már gondoskodtak, hogy nehogy már te magad olcsón építhess ilyen házat (ami lehetne ugyanolyan, vagy jobb minőségű is, mint a gyártóké, hiszen azt is építész tervezi, azt is ellenőrök vizsgálják majd és építésvezetői felügyelet mellett épül). Mert csak bizonyos gyártók lehetnek kivitelezők: szabványok, minősítések stb. mind csak a gyártók piaci érdekeit védik. A józan ész azt diktálná, hogy azért csak certifikált gyártók építhetnek készházat (v. könnyűszerkezetes házat), hogy biztosítva legyen a megfelelő minőség, ez hihető is lenne, ha nem nem gyártana a legtöbb gyártó hulladéelyik gyártó tényleg elfogadható minőséget alkot, azt aranyárban teszi és ki tudja, hogy azzal is hosszú távon mi lesz, mert ilyen tapasztalatok még nincsenek, hiába példálóznak a cégek az amerikai faházakkal, hogy évszázadosak.
Továbbá a házak előre látható élettartama sem fejeződik be 20-30 évnél. Az egyik legnagyobb előny pedig, hogy a penészedést teljes mértékben el lehet kerülni! Mivel ezek a házak száraz technológiával épülnek fel, ezáltal nem maradhat víz a falakban, amely később penészesedéshez vezethetne. Egy hagyományos építkezés alkalmával nagyon sok sitt és egyéb hulladék kerül felhalmozódásra, nem is említve azokat az anyagokat, amelyeket végül fel sem használnak és kárba vésznek. Viszont egy készház esetében jóval elenyészőbb a hulladék mennyisége és ezáltal az az anyagmennyiség, amely kárba megy, építési törmelékre pedig egyáltalán nem is kell számítani. Mindezek mellett megemlítésre való, hogy a készház árak nagyon kedvezőek is! Továbbá, a házak falpaneljei szárított és felületkezelt faanyagból épülnek, ennek köszönhetően a speciális gomba és rovar elleni anyagokkal ellátott fa a rágcsálókat teljes mértékben eltaszítja! Ha felkeltettük érdeklődését, akkor keressen minket bizalommal könnyűszerkezetes ház építés miatt!
Ha a házépítés mellett döntünk, az első dolog, amit el kell döntenünk az az, hogy hagyományos vagy könnyűszerkezetes házat szeretnénk építeni? A kőből épült, vagy hagyományos házak melletti érv elsősorban az, ami a nevében is magában van, hogy "hagyományos", tehát már a szüleink és a nagyszüleink is ezzel a technológiával építkeztek. Igen ám, de akkor még nem volt talán ennyire köztudott, mennyi hátránnyal is jár egy kőből épült ház a könnyűszerkezetes társával szemben: elsőként talán a legfontosabb a hőszigetelés, habár ma már modernebb kötőanyagok állnak a rendelkezésünkre, mégis egy 30 cm-es modern falazóblokkból épült háznak a hővesztesége 3x akkora lesz, mint egy ugyanakkora falvastagságú könnyűszerkezetes háznak. Szintúgy kevésbé környezetbarát, mint egy könnyűszerkezetes ház. A téglaház egy vizes technológia, ezért teljesen ki kell száradnia a beköltözés előtt a bepenészesedés elkerülése végett. Ugyanakkor ehhez hozzátartozik az is, hogy maga a kivitelezés is egy hosszasabb folyamat.
Könnyen alakíthatóak, ezért épületszobrász dolgok is kialakíthatóak belőle, így íves falak, boltívek, stb… könnyen megvalósíthatóak. Hőszigetelése elmarad a könnyűszerkezetes házakhoz képest, de a téglaházaknál sokkal jobb hőszigetelő képességekkel bír. Hátránya, hogy nem építhető belőle magas ház 4 szint felett, de családi ház szinten nincs is ilyen követelmény. Szalma- és, vályogház Szalmaház, vályogházak falvastagsága lényegesen nagyobb, mint, más épületek falazata, ezért több nettó helyet vesz el az élettérből. Hőszigetelésük nagyon kedvező. Egyfajta elkötelezettség kell ahhoz, hogy valaki ilyen házba költözzön, majd értékesítéskor a piac sem a legjobb felvevő ezekre a házakra. Kétségkívül hőtárolás bajnoka ez a ház. Minden más most bemutatott technológiával szemben itt valóban nagyon komoly hőtárolásról beszélhetünk, mely a nyári melegben mutatja meg igazi előnyét azzal, hogy minden árnyékolás és klíma nélkül is hűvös marad a legnagyobb melegben is. A könnyűszerkezetes házak a világon a legelterjedtebb házak.
További részletek a cikkben!