Sándor azonban nem ül a babérjain, akkor sem, ha úgy érezheti, mindent megtett már azért, hogy jó vendéglátó legyen. De meséljen inkább ő magáról. Életútjából igazi magyar karrier bontakozik ki, amely a legjobb példa arra, hogyan lehet az állandóan változó gazdasági körülmények között is szilárdan helytállni. Múltidézés– Cecéről indultam – kezdi történetét a tulajdonos. – 1976-ban kerültem a Cápa vendéglőbe, ott voltam segéd – emlékezik vissza a kezdetekre. 12 éven át dogozott itt, innen indult a karrierje, itt sajátította el az alapokat az önállósodáshoz… Ezt követően lett egyéni vállalkozó, ami azt jelentette, hogy belevágott a kápolnásnyéki Ciklámen vendéglő és mellette a söröző üzemeltetésébe. – Abban az időben, az 1989–91-es években egyszerű kis falusi vendéglő volt, ami azt jelentette, hogy a helyieknek és az előfizetéses vendégeknek főztünk menüt. Jól alakult a vendéglátás, jó kis konyhát kezdtünk el működtetni – mesél élete első nagy ugrásáról, amely végül bejött. Persze nem adták ajándékba a sikert: először ő volt a szakács is, ő készítette az ételt minden nap a helyieknek.
Mély vízbe dobva2021. 06. 18. 16:00 "Egy főúr, az jó nagy úr, az tudja piszkosul, / Sötét szmoking és nyakkendő, az mindig boldogul. " Éneklik a kölykök a Valahol Európában című musicalben Nemes István dalszövegét, a Mi leszek, ha nagy leszek című dalban. S ott van a ragyogó cseh író, Bohumil Hrabal Őfelsége pincére voltam című regénye. Hej, emlékeznek rá? Mátyási László, az agárdi Gulyás Csárda főpincére, a fehérvári Deák Ferenc Technikum vendégtéri szaktechnikus képzésének óraadó szakoktatója számára is felejthetetlen olvasmányélmény. A pikolófiú nagy ívű pályatörténete bizony, hogy meghozza a kedvet, mondjuk úgy, becsábít a vendégtérbe! (Nem számítva most, hogy a második világháború a regény történetében is sorsot rontott. ) – Ez egy életforma, úgy szoktuk mondani, hogy akit megcsap a kocsma szaga, az nagyon nehezen tud leállni ezzel. Pörgés van, embereket ismerünk meg, jó társaságban dolgozunk, sok élményt, emléket szerezhetünk – mondta László; s megjegyezte, a pincérszakmát, ha kérdezik, inkább a férfiaknak ajánlja.
Eklektikus étlap, behízelgő pincér, még is aranyos kis csárda.