(3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni. (4) Ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni. (5) A támogatást nyújtó hatóság vezetője - erre irányuló kérelem esetén - különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá - a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén - a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható. Közhasznú munkavégzés támogatása 7 16/A. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása 16/B. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás 17. Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs járadékban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása 18. Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása 18/A.
A kérdés egyértelműség megítélésekor az sem vehető figyelembe, hogy az átlagosan informált választópolgár tudata átfogja-e, hogy az álláskeresési járadék folyósításának változása esetlegesen kihatással lehet más juttatás, így a nyugdíj előtti álláskeresési segély szabályozására is, illetve, hogy a jogalkotó az igen szavazatok többsége esetén miként, milyen jogtechnikai megoldással teljesíti jogalkotási kötelezettségét. Már a jelenlegi szabályozási rendszernek olyan számos kapcsolódási pontja, részletszabálya és összefüggése van, melynek feltérképezése a kérdésegyértelműség körében éppen olyan teljesíthetetlen követelményhez vezetne, ami indokolatlanul a kérdés népszavazásból való kizárását eredményezhetné. A kérdés egyértelműség követelményének teljesítéséhez nem lehet olyan feltételek megvalósulását követelni, ami a jogszabályok (azok részletszabályai) egymással való összefüggésének konkrét ismeretét kívánja meg. [32] Rámutat a Kúria arra, hogy népszavazást intenzív párbeszéd előzi meg, amely magában foglalja a kérdéssel kapcsolatos pro és kontra érvek, tehát annak hatásainak ismertetését is.
A Kúria alábbiakban megjelölt határozatai szerint a népszavazási ügyekben az érintettség az általános választási eljárási ügyekhez képest részben eltérően minősül. [15] A választási ügyekben és a népszavazási ügyekben az érintettség eltérő vizsgálata és értelmezése indokát átfogóan meghatározza a sz. (ún. "kvótanépszavazás" ügyben hozott) végzés, melyben a Kúria rámutatott, hogy "a Ve. szerinti választási ügyekben a jogvita döntően a választási eljárás szabályaihoz kapcsolódik, és a bírósági felülvizsgálatot eljárási és jogorvoslati szakasz előzi meg. Ez meghatározza az eljárási érintettek körét, amely a Ve. § (1) bekezdésének szűkebb értelmű alkalmazását teszi lehetővé. A népszavazási ügyek jellege azonban ettől eltér, ezekben az ügyekben igen gyakran közvetlen alapjogi összefüggések érvényesülnek, nagyobb terjedelmű eljárási előzmény nélkül. A népszavazásra feltett kérdés jellege határozza meg az érintettséget, melyet annak tartalmi vizsgálatával lehet megállapítani. " [16] A Kúria megállapította, hogy a III.