Juhász Zoltán Budapesten született 1955. március 9-én. Egyetemi tanulmányait 1978-ban fejezte be a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. Egyetemi doktori címet a Központi Fizikai Kutatóintézet ösztöndíjasaként szerezte 1982-ben, PhD címet pedig 1998-ban. Kutatási területe kezdetben az egykristály-növesztés adaptív szabályzása, később a népzenei fonográf felvételek zajának adaptív szűrése volt. Jelenleg a népzene számítógépes tanulmányozásával foglalkozik, a MTA–TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos főmunkatársaként, az OTKA támogatásával. E munkájáról nemzetközi és hazai publikációkban és konferenciákon számol be. A magyar népzene eurázsiai kapcsolatainak vizsgálatára kidolgozott mesterséges intelligenciákról és azok eredményeiről írott könyve 2006-ban jelent meg, A zene ősnyelve címmel. A zenekutatás céljaira kidolgozott algoritmusokat néhány nyelvészeti kérdés vizsgálatára is sikerrel alkalmazta. Az eredményeket a Czakó Gáborral közösen írt, Beljebb a magyar észjárásba című 2010-ben megjelent könyvükben ismertették.
Az Óbudai Népzenei iskola tanárai e könyvvel szeretnék segíteni a hangszertanulás hagyományos, paraszti módját. A pásztor családokban felnövő gyerekek előbb tanultak meg énekelni egy-egy dallamot, csak azután kezdték azt a hangszeren játszani. A hallás utáni tanulás az alapja ennek a módszernek, amely egyaránt fejleszti a gyerekek zenei készségét, bővíti repertoárjukat, és ami a legfontosabb: sokkal hamarabb jutnak sikerélményhez és a muzsikálás nyújtotta örömhöz. A könyvhöz CD melléklet is társul. Részletek a Juhász Zoltán által írt Előszóból:"Régen általában 7-10 évesen kezdtek a gyerekek - főleg a pásztorcsaládok gyerekei - furulyázni. Ezek a gyerekek úgy nőttek fel, hogy születésüktől fogva egységes zenei nyelv vette körül őket, valahogy úgy, ahogy a beszélt nyelvi környezete ma is többnyire egységes minden gyereknek. (... ) A régi furulyások tehát a nótákat énekelni tanulták meg előbb, hangszeren csak akkor kezdték próbálgatni, amikor a nóta már a fejükben volt. Már csak ezért sem fordulhatott elő, hogy valamely dallamot a kotta hangjait silabizálva próbálta volna megtanulni valaki hangszeré a néhány dallamot azért válogattuk össze, hogy aki ma kezd furulyázni, az is ilyen hagyományos, ha úgy tetszik, anyanyelvi módon foghasson a zenetanuláshoz.
Ne maradj le egy jó előadásról se! Válassz jegyeket Add meg az adataid Fizess online Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon! Értékelés Ezt az előadást még nem értekelték elegen, az előadóhely többi programjának átlaga az alábbi: (9. 4 / 10) - 446 értékelés alapján Leírás Ünnepi koncert keretében felhangzik Halmos Béla 1995-ben megjelent Az a szép piros hajnal című lemeze. Az erdélyi tradicionális népzenei koncerten az album egykori közreműködői – Sebestyén Márta, Juhász Zoltán, ifj. Csoóri Sándor, Fekete Antal, Kelemen László, Éri Péter és Havasréti Pál – mellett olyan prímások veszik át Halmos Béla szerepét, mint Ökrös Csaba, Papp István Gázsa vagy Porteleki László. Műsor 1. Vajdakamarási táncok - Korcsos, lassú cigánytánc, szökős, sűrű csárdás és korcsos 2. Galícia közepébe - keserves és féloláhos 3. Legényes 4. Ha kiindulsz Erdély felől - Széki csárdás, magyar és lassú 5. Forgatós 6. Szalmazsúpos a mi házunk teteje - Lassú cigánytánc és ritka csárdás Közreműködők Sebestyén Márta – ének Balogh Kálmán – cimbalom ifj.
Kiadó: Etnofon Megjelenés éve: 2000 Cikkszám: ER-CD 048 Játékidő: 68:30 Műfaj: népzene Kivitel: műanyag Népünk történelmét a hivatásos krónikaírók fennmaradt írásaiból és a történettudomány eredményeiből ismerhetjük meg legpontosabban. Mindezek mellett igen nagy jelentősége van azonban a szélesebb néptömegek történelmi tudatának, a kollektív népi emlékezetnek, amely az előbbiek sajátos vetülete. Történelmünk nagy alakjain és eseményein végigtekintve azt láthatjuk, hogy a folklórban az 1848-89-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó anyag a leggazdagabb. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a néhány generációnyi időszakot átfogni képes kollektív emlékezet még nem feledkezett meg róla, másrészt pedig épp elég régen történt ahhoz, hogy az akkortájt keletkezett, illetve a nép által újrafogalmazott régebbi alkotások, valamint az ismert költők és zeneszerzők művei elég tökéletesre csiszolódjanak a hagyományozás folyamatában. A válogatás során korabeli kéziratokból, gyűjteményekből, példatárakból, az 1948-49-es országos gyűjtőakció anyagából, a népzenei és néprajzi szakirodalomból, valamint saját gyűjtésekből merítettünk.
Ezeken a területeken a "H" hangot nem, vagy csak ritkán használták. Előfordult még – jellemzően a palóc vidéken – a "fogott" "F" hangra való dallamzárás mind a dúr-, mind a moll jellegű dallamok esetén, ezért itt szükség volt az "A" hangnál mélyebb "Asz" hang fogására is. Ezt az alsó három hangnyílás egyidejű befedésével szólaltatták meg. Ennél több félhang fogására a magyar népi furulyajátékban nem volt szükség. Az öreg furulyások közül többen "fordítva" fogták hangszerüket, vagyis a bal kezük volt alul. Napjainkban is megfigyelhető, hogy a balkezesek szívesebben fogják így a hangszert. Az oktatásban mind a jobb, mind a balkezes fogás alkalmazható. A kötet I. része kis hangterjedelmű gyermekdalokkal kezdődik, amelyek furulyán való eljátszása előtt célravezető azok eléneklése. Mindezt kis hangterjedelmű dalok, majd pentaton és modális hangsorú népdalok követik, később pedig megjelennek az egyszerűbb – a régi furulyások játékában is fellelhető – díszítő elemek is. A dallampéldákat javarészt az eredetileg énekelt magyar népdalokból válogattuk, olykor az egyszerűbb változatot kiegészítve egy díszesebb furulyás változattal.
A gyakorlati vizsga elvárásai minimum 4 dal előadása, amelyből legalább 2 dallam a kötelezően válaszható dalanyagból legyen. A másik 2 szabadon választott dal tetszés szerint - az A6 évfolyam elvárásainak megfelelő szintű - lehet. A kötelezően választható dalokból kiválasztott dal előadható népdalcsokor részeként, vagy csak önmagában. A szabadon választott dalok (dalcsokrok) előadása lehet egyéni, vagy társas produkció. Alapvizsga kötelezően választható dallamanyagai Udvarhelyszék Betlehemes tánc I. Lassú csárdás (Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. Székelyföld/8. ) Lassú csárdás (Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. Székelyföld/9. ) Most jöttem Gyuláról (Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. Székelyföld/11. ) Szöktető csárdás (Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. Székelyföld/5. ) Keserves (Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. Székelyföld/16. ) Feketemagú cseresznye (Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. Székelyföld/17. ) Gyors csárdás (Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. Székelyföld/19. ) Marosszéki (Juhász Zoltán: Furulyaiskola II.
Juhász Zoltán: Furulyaiskola III. (Magyar Művelődési Intézet, 1999) - Gyimes Lektor Kiadó: Magyar Művelődési Intézet Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1999 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 80 oldal Sorozatcím: Népzenei füzetek Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 17 cm x 24 cm ISBN: Megjegyzés: Megjelent 1000 példányban. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A Népzenei Füzetek sorozatban a kísérleti népihangszeriskolák közül Dévai János: Furulyaiskola I. (Hangról-hangra) valamint Juhász Zoltán: Furulyaiskola II. (Székelyföld) jelent meg 1989-ben. E... Tovább A Népzenei Füzetek sorozatban a kísérleti népihangszeriskolák közül Dévai János: Furulyaiskola I. E mostani III. kötet a dallamanyag és a hangszertudás szempontjából is épít az előző kettő ismeretére. Az iskola eredményes használatához elengedhetetlen a dallamok hangzó mellékletének alkalmazása, amely a Néptáncosok Szakmai házában (1011 Budapest, Corvin tér 8. )
Székelyföldi népzene az elmúlt 120 évből Hogyan, kitől tanult furulyázni? – kérdeztük Szőcs János orotvai székely furulyástól 2016-ban. Az első ember hogyan, kitől tanult furulyázni? – kérdezett vissza. Így, az idők kezdetétől meglevő örökségként látja a hagyományos paraszti kultúra embere saját zenéjét. E zene első hangzó felvételen rögzített példái 1898, Vikár Béla, majd Bartók Béla és Kodály Zoltán fonográfos gyűjtései óta ismertek. Ez a 120 év kevésnek tűnhet az idők kezdetéhez képest, ám sajnos éppen elég a paraszti kultúra máig tartó hanyatlásának átfogására. A hanyatlás oka, hogy a természetes körfolyamatokat működtető, Teremtés-központú hagyományos paraszti kultúrát pénz-központú árutermelő rendszer szorítja ki. Az első világháború előtti felvételek tehát még egy sokkal teljesebb zenei hagyományt tükröznek, mint a maiak – gondolhatnánk. Valóban, a régi fonográffelvételek sok estben olyan ősi dallamokat, eladásmódokat, belső azonosulást villantanak fel, melyek a későbbi idők gyűjtéseiben már nem köszönnek vissza.
49 (Bukovina, 1914, gy: Kodály Z) 3. Marosszéki és Gábor Ignác sebese – Gyergyócsomafalva 3. 33 4. Napom, napom! Felsősófalvi táncdallamok 5. 45 5. Oroszhegyi kecskenóta 4. 07 (Oroszhegy, 1898, gy: Vikár B. ) 6. Addig menyek míg a világ világ lesz! 6. 34 (Bözöd, gy: Lajtha L. 1941) 7. Székelyszentmihályi táncok – Verbunk, Kétlépésuű és egylépésű csárdás 3. 48 8. Nyárádmenti táncok 4. 57 9. Csíki kecskenóta (Csíkszenttamás, 1955. gy: Jagamas J. ), Véka rozsot vettem, a malomba vittem (Csíkjenőfalva, gy: Bartók B. 1907) 6. 04 10. Farsangosok nótái – Felcsík 7. 12 (gy: Bartók B. 1907, Jagamas J. 1955)
A dolog másik oldala viszont az, hogy a mai napig találkozhatunk falusi énekesek, hangszeresek előadásában ilyen, az "aranykort" idéző dallamokkal – olyanokkal is, amelyeket a legrégibb felvételeken már rögzítettek, de olyanokkal is, amelyek csak jóval későbbi időkben bukkantak fel. Az előbbiek a fonográfos "pillanatfelvételek" valós életét mutatják meg ma is élő változatok, vagy akár rokon tulajdonságokat hordozó más dallamok tükrében. A CD összes előadója igazolhatja, hogy ezek a későbbi felvételek, vagy akár mai személyes élmények aligha nélkülözhetők a legrégibb, recsegő és behatárolt idejű felvételek értelmezéséhez. Az pedig, hogy az eltelt 120 év későbbi gyűjtőmunkája még értékes és ősi dallamok tömkelegével bővítette és bővíti ma is a magyar népzenéről szerzett ismereteinket, mutatja, hogy a népzene szívósan ragaszkodik alapértékeihez, a Teremtés rendjét tükröző szépségeszméjét nem rendítik meg tartósan sem történelmi katasztrófák, sem a média divatzenéi. A CD előadói szinte mind székelyek.